Támogatás a mezőgazdaságnak

Hatvanmilliárd forint támogatás jut a mezőgazdaságnak: ebből 45 milliárddal a gépvásárlásra és beruházásokra szolgáló hitelek törlesztését segítik elő, míg az aszály- és árvízkárok enyhítésére 15 milliárdot fordítanak. Az ellenzék jelentősebb összeget fordítana a természeti károk enyhítésére. Az igényeket november 29-ig kell benyújtaniuk az érintetteknek.

Negyvenötmilliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság konszolidálására, amivel az éven belüli, nagyrészt gépvásárlásra és beruházásokra szolgáló hitelek törlesztését szeretnék elősegíteni. Az aszály- és árvízkárok enyhítésére pedig 15 milliárdot akarunk fordítani – ismertette tegnap a parlament mezőgazdasági bizottsága ülését követően Magda Sándor bizottsági elnök. Hozzátette: a természeti katasztrófák miatt csökkent a termelés jövedelmezősége, ezért sok gazdálkodó nem tudta törleszteni a felvett hiteleket, s kiszolgáltatottá váltak a bankoknak. Az ágazatnak még egyszer ekkora összegre lenne szüksége, ám az ország teljesítőképessége most csak ennyit bír el. Az adósságrendezés alapja a 2000., a tavalyi és az ez év május 31-én fennálló hitelállomány számtani átlaga, mértéke a nettó tartozásállomány 40 százaléka. A támogatást a fennálló hitel tőketörlesztésére kell fordítani. Az igénylés feltétele, hogy a gazda legalább egy éve mezőgazdasági tevékenységet folytasson, továbbá vállalja, hogy még legalább három évig ezt fogja végezni. Aszálykár esetében a 25 százaléknál nagyobb hozamkiesést okozó kárt szenvedettek igényelhetik a támogatást: ez 25-35 százalékos kár esetében 20, míg 35 százalék felett 32 százalék, a dunai árvíz okozta károk esetében pedig az igazolt kár 32 százaléka. A támogatás együttes összege gazdánként nem haladhatja meg a 300 millió forintot. Az aszálykár és a dunai vízkár esetében a program azokra is kiterjed, akik nem rendelkeznek hitellel. Az aszály-, a vízkár- és az adósságtörlési igényeket november 29-ig kell benyújtani a földművelésügyi hivatalokhoz. A késve benyújtott igényekkel nem foglalkoznak. Magda Sándor hangsúlyozta: rá kell szorítani a pályázókat a dátumok betartására, hiszen az EU-ban is csak ez esetben részesülnek támogatásban.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke lapunknak kifejtette: korábban a gazdák jelentős része nem tudott felvenni hitelt, ezért saját erőforrásból fejlesztette gazdaságát. Ezért, ha ezt a csomagot agrártámogatásként fogjuk fel, akkor az azonos versenyfeltételek megteremtése miatt azokat is támogatni kellene, akik nem jutottak hitelhez. Véleménye szerint erre kiváló eszköz lenne az előző kabinet által megkezdett 100 milliárdos csomag folytatása. Az elnöknek úgy tűnik, mintha a nagyüzemeket akarnák konszolidálni, amit alátámaszt a támogatás 300 milliós felső határa. Jakab szerint ügyelni kell arra, hogy a konszolidáció ne a bankok, hanem a gazdák érdekét szolgálja. Problémát jelent továbbá, hogy az áruhitel nem tartozik bele a konszolidációs csomagba, holott a családi gazdálkodók jelentős része ezt a hitelt vette fel.
Glattfelder Béla, a mezőgazdasági bizottság fideszes alelnöke lapunknak elmondta, hogy források felosztásáról másképpen rendelkeztek volna: 40 milliárdot fordítottak volna az elemi kárt szenvedett termelők kárenyhítésére, 10 milliárdot gépvásárlás támogatására, míg 10 milliárdot az éven belüli hitelek konszolidálására. Az alelnök szerint az általuk szorgalmazott elosztás azért lett volna igazságosabb, mert az elemi kárról a termelő nem tehet. Glattfelder szerint megdöbbentő és eddig példa nélküli, hogy a kormány úgy alkotott rendeletet, hogy arról a parlament még nem döntött.