Balatoni borkörkép 1.

A neves borvidék igazi felvirágzását a XX. század derekán végrehajtott szőlőtelepítés jelentette.

Forrás: Pixabay

A filoxéra Magyarországon 1875 és 1895 között a szőlőültetvények (és velük együtt az ősi fajták) kétharmadát elpusztította. A század végén tehát a Balaton vidékén is megjelent a filoxéra, s egyedül Badacsony hegyén sikerült a nagyobb veszteséget szénkénegezéssel megelőzni. Az állam nagy erőfeszítéseket tett a filoxéra okozta kár enyhítésére: kölcsönöket biztosított az újratelepítéshez, megszervezte a gazdák felvilágosítását, új bortermő helyek kialakítását szorgalmazta, amelyek homoktalajuk miatt immunisak voltak a filoxérával szemben. Ilyen terület volt a Balaton somogyi partján 1891-ben létesített Máriatelep, amelynek területét gróf Festetics Tasziló által felajánlott 800 hektárnyi legelő biztosította, melyből az állam egy jókora területet ki is jelölt telepítésre. Máriatelep fő fajtái az olaszrizling, a zöldszilváni, ezerjó és nagyburgundi (kékfrankos) lettek. A filoxéravész után tehát errefelé zömmel a fehérszőlő telepítés vált uralkodóvá.

Részben a tihanyi bencés uradalomban, részben az egykori Festetics birtokon virágzó szőlő és borkultúra alakult ki. A borvidék igazi felvirágzását azonban a XX. század derekán végrehajtott szőlőtelepítés jelentette. 

A Balatonboglári borvidék a XIX. század végén és a XX. század első felében Balatonmelléki borvidék néven szerepelt. A két világháború között a tájat Somogy-Zala-i borvidék néven is emlegették. 1949. és 1982. között borvidéki minősítését elvesztette, 1982. óta Délbalatoni borvidék néven említette a bortörvény, egészen 2001-ig, amikor a borvidék centrumában lévő BB hatására a Balatonboglári borvidék nevet nyerte el. Mostanra úgy tűnik, nyugvópontra jutott a történet.

Az itt termett borok jellege és minősége talán na­gyobb mértékben függ a termesztésmódtól és a hozamoktól, mint más borvidéken. Fehér és vö­rösborban egyaránt találunk üde, könnyű, egy­nyári borokat szép savakkal és jó gyümölcsösség­gel (pl. királyleányka, Irsai fajtából), ugyanakkor kifeje­zetten nehéz, fahordós érlelést is kívánó, magas alkoholtartalmú, koncentrált fehér és vörösborok is előfordulnak itt. Olaszrizling, rajnai rizling, tra­mini éppúgy adhat kiváló minőséget, mint a pinot noir vagy a cabemet fajták.

Annak idején rengeteg pezsgőalapbor készült errefelé. Nem csak a BB, de a 90-es évek közepétől Garamvári Vencel is az itt termesztett szőlőből készítette pezsgői alapborainak jelentős részét. A jól ismert termelők mellett néhány pincészet az elmúlt tíz-tizenöt évben komoly tételekkel iratkozott fel a dél-balatoni kiemelkedő termelők közé. A Bujdosó Pincészet, Légli Géza, a Késa, Ikon, Kék ajtó, Kristinus, Várszegi Pince ma már országosan is elismert birtokok, remek borokkal. Stílusában a borvidék adottságainak megfelelően meglehetősen sok könnyű, egyszerűbb, főként reduktív fehér bort találunk, sok rozé mellett. Viszont az igényes termelők pincéiben nagyon szépen alakul egy koncentrált, határozott egyediséget kínáló stílus is. Érdemes ezeket a borokat nyomon követni. 

Bujdosó Pincészet Our Sea Chardonnay 2023

A palackos erjesztésű és érlelésű borok sorát gazdagítja ez az igazán szép chardonnay. Az, hogy ez a fajta a Balaton déli partján is kiváló alapanyagokat adhat, már tudjuk. Viszont azt, hogy ennyire jól áll a pincének ez a stílus, mostanában kezdjük megszokni. Illatában nem tolakodó, de egyértelműen érezzük a kissé vajas, enyhén pörkölt aromákat hozó jegyeket. Szerkezete igen szép a bornak, aromatikája nem nélkülözi az eleganciát sem. Arányos bor, nem ül fel a stílus kínálta egyszerűbb megoldások hullámaira. A bor ára nem kevés, de megéri az árát.

Garamvári Extra dry palackos erjesztésű pezsgő évjárat nélkül

Garamvári Vencel pezsgői lassan harminc éve a legmegbízhatóbb hazai pezsgők közé tartoznak. Tökéletes technológia és alapanyag választás, határozott karakter, jó ízlés jelöli ki pezsgői kereteit. Élénk savak, érezhetően picit magasabb dosage – extra dry kategória – 12- 14 g/l közötti. Gyöngyözése élénk és selymes érzetet kelt a szájpadláson.