Sokkal régebben csattant el az első csók a Földön, mint azt gondolná

Egy friss tanulmány szerint a csókolózás nem az emberiség találmánya – már a nagymajmok ősei is szájon csókolták egymást, jóval azelőtt, hogy a Homo sapiens megjelent volna a Földön.

Egy friss, szerdán megjelent tanulmány lerántotta a lepet a csókolózásról. A tudósok szerint a csók nem emberek, hanem a nagymajmok főemlős ősei között kezdődött mintegy húszmillió évvel ezelőtt. 

Bizony, a majmok is adnak puszit. Fotó: Shutterstock

Az Oxfordi Egyetem és a Floridai Műszaki Egyetem kutatói azt kívánták feltárni, mikortól datálódik a csók, tekintettel arra, hogy evolúciós szempontból nem jelentett hasznot a túlélés szempontjából, de betegségek terjesztésére is alkalmas lehetett.

Emberek, csimpánzok, bonobók, orangutánok is csókolóznak, amiből jó ok volt arra következtetni, hogy ezt a szokást egy közös őstől örökölték. 

A kutatásban részt vevő tudósok összevetették a főemlősök megfigyelését az evolúciós kapcsolatokra vonatkozó adatokkal, hogy megállapítsák az első csók időpontját.

Két kulcsfontosságú információt felhasználva egy olyan modellezési módszert alkalmaztunk, amely révén különböző evolúciós forgatókönyveket szimulálhattunk

– mondta Mathilda Brindle, az Oxfordi Egyetem biológia tanszékének munkatársa. A modell több millió lefuttatásának eredményei alapján az első puszi 21,5–16,9 millió évvel ezelőtt történt.

A csók történetéről folytatott első kutatás eredményeit az Evolution and Human Behavior című tudományos folyóiratban jelentették meg. A tanulmány szerint az Eurázsiát időszámításunk előtt 40 000-ig benépesítő, 

a Homo Sapiensszel a kihalásuk előtti utolsó időszakban egy ideig azonos időben élő Neander-völgyieknél feltehetően szintén megvolt ez a szokás.

Miért csókolozunk? 

A csókolózásnak a tudósok általi nem túl romantikus meghatározása: „nem agresszív, szájon keresztüli érintkezés, amely nem jár táplálékátadással”. Ebbe a megfogalmazásba beletartozik a szexuális csók ugyanúgy, mint a családtagok vagy barátok között üdvözlési céllal történő plátói csókok. Továbbra is vita tárgya, hogyan alakult ki a csókolózás és miért maradt fenn.

Brindle szerint a szexuális csókolózás 

egyesek szerint hasznos mód a társi minőség vagy alkalmasság megállapítására.

„Emellett a csókolózás egyfajta előjáték is lehet, a szexuális vágy felkorbácsolása és a termékenység esélyének növelése érdekében”.

A plátói puszi célja a bonyolult társadalmi viszonyok irányírása, illetve az összetartozás erősítése 

– mondta a kutató.

A tanulmány szerint a Neander-völgyiek és az emberek között nyálkeveredés révén a szájukban tenyésző orális mikrobák kicserélődtek és elszaporodtak a két faj 450 000–750 000 évvel ezelőtt történt szétválása után, amiből arra lehet következtetni, hogy Homo Sapiens és a Neander-völgyiek is csókolóztak.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)

További játékainkhoz kattintson ide!