Brüsszel védelem címszó alatt tovább növeli a kontrollt

A XXI. Század Intézet szerint miközben Európa versenyképessége romlik, külpolitikája hitelvesztett, a migráció pedig mindennap biztonsági kockázatot jelent, az Európai Bizottság újabb nagyszabású tervekkel áll elő. Az „Európai Demokráciapajzs” néven bejelentett csomag a hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmét szolgálja, a kutatóintézet értékelése szerint azonban valójában a brüsszeli befolyás kiterjesztését, a nemzeti választásokba való közvetett beavatkozást és a konzervatív hangok visszaszorítását teszi lehetővé. A kritikusok úgy látják: az új rendszer meghatározná, milyen információ számít hitelesnek, mely civil szervezetek tekinthetők „megbízhatónak”, és uniós szintű eszközökkel befolyásolhatná a tagállamok közvéleményét is.

Európai Unió zászló Fotó: MARTIN BERTRAND Forrás: Hans Lucas

Az Európai Bizottság „Európai Demokráciapajzs” néven új kezdeményezést mutatott be, amelyet hivatalosan a demokrácia védelmével, a szólásszabadság megerősítésével és a választási folyamatok biztonságával indokolnak. A javaslat azonban jelentős vitát váltott ki, mert több elemző és intézet szerint a rendszer a brüsszeli befolyás növelését, valamint a nemzeti hatáskörök szűkítését eredményezné.

Brüsszel még inkáb kiterjesztené hatalmát (Fotó: MARTIN BERTRAND / Hans Lucas)

A tervezet három területet érintene:

• Az információs tér felügyelete – új uniós szintű ellenőrzési mechanizmusokkal, amelyek választási vagy információs válsághelyzetben tartalomszabályozást írhatnának elő a nagy online platformok számára.
• A választások „védelme” – a választási folyamatok és a politikai hirdetések uniós szintű ellenőrzése, ami egyes értelmezések szerint uniós befolyást jelenthetne a tagállamok kampányaira.
• Egy uniós szintű civil hálózat kiépítése – amely képzési, koordinációs és támogatási funkcióval működne, és amelybe elsősorban a Bizottság által megbízhatónak tartott NGO-k kapcsolódnának be.

A csomag része lenne az Európai Demokratikus Ellenállóképességi Központ, amely előre jelezné a demokráciát fenyegető kockázatokat, és válsághelyzetben közös uniós intézkedéseket kezdeményezhetne. A kritikusok szerint ez a gyakorlatban Brüsszel kommunikációs irányítási jogkörét növelné.

A kezdeményezés másik eleme az Európai Tényellenőrző Hálózat, amely egységes uniós rendszerben értékelné a médiatartalmakat. Ez a rendszer a javaslat bírálói szerint befolyásolná, milyen információk minősülnek megbízhatónak, ami hatással lehetne a nyilvánosságra és a közbeszédre.

Több elemző arra figyelmeztet, hogy a Bizottság törekvése a nemzeti választási szabályokba és médiapolitikába is beleszólást adna Brüsszelnek, ami szerintük nincs összhangban az uniós alapszerződések hatáskör-megosztási elveivel.

Magyarország történelme világosan megmutatja, hogy minden korszakban volt egyetlen biztos pont: a szólás szabadsága és a nemzeti önrendelkezés iránti igény. Ezeket kívülről megerősíteni nem lehet, csak elvenni, de ha elvették, akkor a magyarok azt mindig visszakövetelték. A feladat ma sem más: megvédeni jogunkat ahhoz, hogy a saját közösségünkről, országunkról, jövőnkről úgy beszéljünk, ahogy mi akarunk – nem úgy, ahogy brüsszeli tényellenőrök meghatározzák. A demokrácia nyilvánvaló módon az újabbnál újabb brüsszeli hatásköröktől csak gyengébb lesz, nem erősebb. 

Erősíteni csak azzal lehet, ha az európai emberek bátran kimondhatják, mi érdekli őket, mitől tartanak, miben hisznek és milyen Európában szeretnének élni

 – olvasható az elemzésben.

Borítókép: Európai Uniós zászló (Fotó: AFP)