Uszályháború a hajójavítóban

Beazonosíthatatlan, ám naprakész üzleti információkkal rendelkező környezetvédelmi szervezet kérte a média segítségét a Mahart hajójavító telepén zajló uszálybontás megakadályozására. Mivel a hajótesteket a vízen bontják, a szervezet állítja: e tevékenység miatt szennyező anyagok jutnak a Dunába. Ottjártunkkor nem találtunk olyan uszályt, amit szabályellenesen, az élő vizet szenynyezve szereltek volna szét, márpedig egy részben feldarabolt monstrumot nem lehet egykönnyen eltüntetni. A telep igazgatója szerint nem környezetszennyezésről, hanem a konkurencia áskálódásáról van szó.

Súlyos következményekkel járó környezetszennyezésre hívta fel figyelmünket a minap egy „környezetvédő szervezet”. Mint elektronikus levelükben írták, az újpesti hajóbontóban végzett szakszerűtlen munkálatok miatt szeméttel teli uszályok süllyedtek el a Dunában. Erre nemcsak lapunk, hanem a területileg illetékes Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség figyelmét is felhívták, ám az ügyben érdemi intézkedés nem történt – áll a levélben, amelyben megnevezték a hulladékgazdálkodási osztály vezetőjét is, akinek – írják – beszámoltak a történtekről. Pallagi András lapunk érdeklődésre azt állította: nem hozzá érkezett a telefonbejelentés az uszályok bontása ügyében, de azt sem tudja, hogy foglalkozik-e valaki a témával a felügyelőségen.
Az Újpesti Zöldek nevű szervezetnek nincs honlapja, telefonos elérhetőséggel, konkrét szervezethez köthető elektronikus címmel. Viszonválaszunkra – amelyben kértük, hogy vegyék fel lapunkkal a kapcsolatot – nem reagáltak. Egy, a környezet védelmét szívén viselő újpesti lakos is elbújhatott volna e légből kapott név mögé, ám a levél többet sejtet: írója ugyanis nagyon jól értesült a Mahart üzleti ügyeiben. A fantomszervezet a valóságnak megfelelően állította, hogy a Mahart a megnevezett cégnek bontásra értékesített hajótesteket. Az Újpesti Zöldek nemcsak a vásárló nevét, elérhetőségét, de az uszályok vágásával megbízott céget és annak vezérigazgatóját is feltüntették levelükben, sőt azt is tudni vélték, hogy a bontást feketemunkások végzik. Mellékeltek továbbá három képet, amelyek vélhetően a népszigeti öböl csücskében készültek. A digitális technikával készült fotókon a szétszedés különböző stádiumában lévő uszályok láthatók, a parttól pár méter távolságra.
– Ezek a képek a hajóbontó területén készültek – ismerte el az üzem igazgatója, Szkladányi Sándor, hozzátéve: bárki készítette is a felvételeket, engedély nélkül hatolt be a telepre. – Számítottam a Magyar Nemzet megkeresésére – mondta a cégvezető, rámutatva: azt az e-mailt, amit a szerkesztőségükhöz is eljuttattak, nekik már sikerült megszerezniük. Szkladányi leszögezte: biztos benne, hogy a fémhulladék-feldolgozásban érdekelt konkurencia áll az ügy mögött. Eddig soha nem volt bajunk a környezetvédőkkel. A közelmúltban viszont már háromszor jött ki a rendőrség, a múlt héten pedig a környezetvédelmi felügyelet látogatott el a hajóbontóba – állította, s egyben elismerte: az ominózus képek valóban bontás alatt álló uszályokról készültek. Szerinte ezeket épp vontatták a partra, csakhogy ez a képeken nem látható. – Az uszályok összeszerelése, szétszedése mindenképp a vízen történik. A bontást megelőzően eltakarítjuk a szemetet, eltüntetjük az olajlerakódásokat. Mint látható, nem úszik olajfolt a vízen – tette hozzá a vezető. Magyar Balázs, az uszályok szétvágásával megbízott Ferro-Hungária Rt. vezérigazgatója úgy vélte: a hajók bontására nem kell külön környezetvédelmi engedélyt kérni, mivel tisztított állapotban vágják szét a hajókat.
Tegnap valóban nem lebegett szemét vagy olaj az öböl sekély vizén. Szorosan a sziget partja mellett, a földsávra vezető híd szomszédságában uszályok álltak, amelyeken már kora reggel működtek a lángvágók. Az Újpesti Zöldek által bemutatott szétesett, elsüllyedt roncsok azonban nem voltak láthatók ott, ahol a felvételek szerint lenniük kellett volna. Amint a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség egyik szakemberétől megtudtuk, a vízen történő bontás többféle hatáskört – vízügyit, közlekedésit – is érint. A környezetvédelmi hatóság adott esetben azt vizsgálja, hogy a keletkezett hulladékok kezelése megfelelően történik-e, nem szennyezi-e a tevékenység az élővizet.