Napirend előtti felszólalásában az európai uniós csatlakozási tárgyalások alakulását elemezte tegnap Áder János, a Fidesz frakcióvezetője. Rossz hírnek nevezte azt, hogy az Európai Unió a térségfejlesztési alapok keretösszegét 25 milliárd euróról 23 milliárdra csökkentette, és hogy két évről háromra tervezi meghosszabbítani a védzáradékot. Jó hírként említette viszont, hogy Magyarország a csatlakozás után egyből több támogatást kapna, mint azt megelőzően, és hogy a lengyel miniszterelnök kezdeményezésére a tagjelöltek közös fellépést terveznek a feltételek javítása érdekében.
Áder kifogásolta, hogy Medgyessy miniszterelnök nem ad tájékoztatást a napokban lezajlott koppenhágai mini EU-csúcsról a parlamentnek. – A miniszterelnök és a külügyminiszter feladni látszik korábbi harcosságát – jelentette ki. Emlékeztetett arra: Medgyessy februárban még azért szállt síkra, hogy Magyarország egyéni elbírálásban részesüljön. Kovács László pedig az esélyegyenlőség megsértésének nevezte azt az EU-javaslatot, miszerint a mezőgazdasági termelők csak egy hosszú átmeneti idő után juthatnának hozzá a támogatások teljes összegéhez. Az uniónak ez az ajánlata azóta sem változott, de még az Orbán-kormány nyilatkozatban szállt síkra azért, hogy már az első évtől kapják meg az unióban járó teljes összeget. Most miért nem szorgalmazza a magyar kormány az egyedi elbírálást? – kérdezte Áder, majd kijelentette: a Fidesz minden segítséget megad azért, hogy a Magyarország számára kínált pénzügyi feltételek javuljanak a csatlakozási tárgyalásokon.
Medgyessy Péter válaszában elmondta: az integrációs nagybizottságban fogja tájékoztatni a képviselőket a koppenhágai EU-csúcsról. A miniszterelnök szerint a védzáradékban foglaltak Magyarország számára teljesíthetők, viszont a mezőgazdasági támogatások tízéves javasolt átmeneti időszaka a kormány számára is elfogadhatatlan. A kormányfő elérhetőnek nevezte az egyedi elbírálás kivívását az agrárkvóták esetében.
Szent-Iványi István (SZDSZ) felelősségteljes nyilatkozatokra kérte az ellenzéki politikusokat. Szerinte valótlanság Orbán Viktor volt miniszterelnök egy külföldi hírügynökségnek adott nyilatkozata, miszerint azt mondta: Magyarország válság felé halad. Lendvai Ildikó (MSZP) egy új, békés, gyűlöletmentes politikai korszakra vonatkozó „tízparancsolatra” tett javaslatot.
Kiss Péter munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai miniszter a felnőttképzés fontosságáról beszélt. Szerinte az IBM-jelenségre hosszú távon az élethosszig tartó tanulás programja lehet a megoldás. Az ellenzék a kormány felelősségét hangsúlyozta az ügyben. Rogán Antal (Fidesz) emlékeztetett arra: az előző kormány megakadályozta a Danonnál tervezett tömeges elbocsátást.
Az interpellációk sorában Vitányi István (Fidesz) azt kifogásolta, nem valósul meg jövőre a bírák és az ügyészek január 1-jétől ígért 50 százalékos béremelése, és hogy az illetékek többsége 30-40, nem ritkán pedig 100 százalékkal emelkedik. A közjegyzői, bírói és végrehajtói szolgáltatások áfája 25 százalék lesz.
Bárándy Péter „jó kis kérdésnek” nevezte a felvetést. Kifejtette: az illetékek meghatározása a pénzügyminiszter feladata. Az igazságszolgáltatásban dolgozók bére júliusban és decemberben 25-25 százalékkal emelkedik. Elismerte: valóban drágul a pereskedés.
Egyelőre nem tárgyalt a kormány a Mollal kapcsolatos privatizációs elgondolásokról – mondta a miniszterelnök Varga Mihály (Fidesz) volt pénzügyminiszter azonnali kérdésére válaszolva tegnap a parlamentben. A témára utalva Medgyessy Péter hozzátette: csak a gázpiac megfelelő szabályozása mellett kerülhet sor arra, hogy éljünk a lehetőséggel, amelyet 1999-ben a parlament adott. E szerint egy szavazatelsőbbségi részvény megtartása kötelező, a többi privatizálható. Varga Mihály idézte a gazdasági miniszter korábbi nyilatkozatait, mely szerint a Mol gázüzletágának eladásakor a kormány nem kívánja akadályozni a Gazprom esetleges pályázatát. A miniszter azt is mondta – folytatta Varga –, hogy nincs politikai akadálya az orosz Gazprom részvényvásárlásának, illetve a kormány előfeltételnek tekinti a piaci alapokon nyugvó gázárszabályozás megteremtését. A miniszterelnök szerint Magyarországnak „vissza kell mennie a keleti piacokra” annak érdekében, hogy az agráriumnak és az iparnak megfelelő piacokat lehessen szerezni.
– Valószínűsíthető, hogy a honvédelmi tárca előző vezetője nem tudott a minisztérium Szalamandra utcai telkét érintő ingatlancsere- ügyről – jelentette ki Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, Világosi Gábor (SZDSZ) interpellációjára reagálva. A képviselő felidézte, hogy a tárca a kormányváltás előtt a szóban forgó telket három, összesen 80 millió forint értékű lakásra cserélte el, holott az valójában egymilliárd forintot ér. Juhász közölte: miután a Kincstári Vagyonigazgatóság nem hagyta jóvá a megállapodást, a minisztérium a telket újra meghirdeti, s annak fejében 50-60 négyzetméteres szolgálati lakásokat várnak.
Soltész Miklós (Fidesz) interpellációjára válaszolva Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter közölte: nem emelik 50 százalékkal a gyest. Bánki Erik (Fidesz) interpellációjában kormányzati arroganciának titulálta, hogy a kancellária nem ad felvilágosítást a kistérségi megbízottak kinevezésével kapcsolatban. Kiss Elemér szerint nem része a kormányzati piárnak az arrogancia. A miniszter, cáfolva Bánki felvetését, közölte: nem igaz, hogy a szakmailag felkészült kistérségi megbízottak helyére a kormányváltást követően alkalmatlanok kerültek.
Szalai Annamária (Fidesz) interpellációjában azt állította, hogy a kormány a költségvetési támogatás odaítélésével zsarolja a Magyar Televíziót. Utalt rá, hogy minden felelős pozícióban lévő szakembert eltávolítottak az intézményből, a kormány embereivel pótolva őket. Szalai felvetette: vajon mekkora plusztámogatás jut a közszolgálati televíziónak, ha a kormánybefolyás teljessé válik a Szabadság téri intézményben? László Csaba pénzügyminiszter, cáfolva az elhangzottakat, azt ecsetelte, hogy a kormánynak nincs közvetlen befolyása az MTV gazdasági helyzetére, humánpolitikájára, illetve műsoraira.
Herényi Károly (MDF) szerint a kormányváltás óta nem látszik biztosítottnak az a korábbi terv, amely szerint 2005 végére Balatonszentgyörgyig, 2006-ra pedig az országhatárig elkészül az M7-es autópálya. Az azonnali kérdésre válaszolva Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter leszögezte: a kabinet arra készül, hogy 2006-ig teljes hosszában járható lesz az M7-es.
Az Országgyűlés tegnap vitázott a köztársasági elnök és a Köztársasági Elnöki Hivatal Sándor-palotában való elhelyezéséről szóló törvényjavaslatról. Salamon László (Fidesz) a Miniszterelnöki Hivatalnak a Parlament épületéből való kiköltözését, frakciótársa, Répássy Róbert a törvényjavaslat címének pontosítását szorgalmazta.
A T. Ház tegnap megkezdte a magyar bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló előterjesztés általános vitáját.
*
Úgy tudjuk, hogy tegnap a parlamentben Lendvai Ildikó, az MSZP és Áder János, a Fidesz frakcióvezetője négyszemközti megbeszélést folytatott, amelyről annyi szivárgott ki, a költségvetés országgyűlési vitájának időkereteiről egyeztettek.
*
Lapzártánk idején is tartott az az éjszakába nyúló kormányülés, amelynek egyetlen napirendi pontja a jövő évi költségvetés volt. Információink szerint igen szigorú költségvetés várható jövőre, a pénzügyi tárca drasztikusan szeretné csökkenteni a kiadásokat. Az ígértnél jóval kevesebb jutna például útépítésekre és fejlesztésekre. Minderre a PM szerint azért van szükség, hogy az idén várhatóan 8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt hozzávetőlegesen a felére szorítsák vissza. A szigorúbb költségvetést ellensúlyozandó a kormány tegnap egy szociális csomagról is tárgyalt.
***
Megemelt családi pótlék. Egyetlen – nemzetközi szerződéssel kapcsolatos – javaslat kivételével minden előterjesztést egyhangúlag támogatott az Országgyűlés a keddi határozathozatalok során. A parlament az ellenzék szavazatainak támogatásával elfogadta a 2001–2002-es költségvetés 2001. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A tavalyi zárszámadás a 2002. évi költségvetés módosítását is tartalmazza, ami szükséges a kormány első száznapos programja teljesítéséhez. A családok támogatásáról szóló törvény elfogadott módosítása értelmében egységesen és szeptemberig visszamenőleg 20 százalékkal emelkedik a családi pótlék összege. Az Országgyűlés jóváhagyta a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, valamint az ügyészségről szóló törvény módosítását, amely elsősorban az ítélőtáblák működésével kapcsolatban rögzít szabályozásokat. Megszavazta a T. Ház a településrendezési tervek elkészítésével kapcsolatos, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítását is. Az Országgyűlés egy határozat módosításával hatályon kívül helyezett egy olyan rendelkezést, amely a Magyar Televízió Közalapítvány pénzfelhasználását korlátozta.
Oroszország
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
