Az Orbán-kormány programját folytatják

Az Oktatási Minisztérium (OM) nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint Magyarországon az idegennyelv-oktatás az egyik olyan fontos terület, amelynek a megítélésében az egymást követő kormányok között nem voltak nagy eltérések. Az Orbán-kormány idején alkotott idegennyelv-oktatási stratégiából a mostani kabinet is átemelt részeket.

Jelentős mértékben emlékeztet a mostani idegennyelv-oktatási program az előző kormány 2000-ben elkészített tervezetére, mert abból a folyamatosan a minisztériumban dolgozó kollégák segítségével a mostani kabinet is felhasznált egyes részleteket – jelezte a helyettes államtitkár. Mint mondta: a tervek megvalósításához két évvel ezelőtt nem volt elég pénz, a jövő évi költségvetési tervezetben viszont sikerült félmilliárd forintot elkülöníteni e célra.
Medgyes Péter a 2004-es európai uniós csatlakozás miatt is fontosnak tartja, hogy a várható mobilitás miatt megtanuljunk idegen nyelveken beszélni. Az Európa Tanács célul tűzte ki, hogy az unióban az anyanyelvén kívül legalább két nyelven mindenki meg tudjon szólalni. Magyarországon a statisztikák szerint a lakosság tizenöt százaléka állítja magáról, hogy elboldogul legalább egy idegen nyelvvel.
Jelenleg az általános iskola negyedik osztályától kötelező az első idegen nyelv bevezetése, amelyet öt éven keresztül heti három órában tanítanak. A gimnáziumban a kerettantervi előírás szerint két idegen nyelvet kell tanulni, három-három órában. A szakközépiskolák pedig egy nyelvet oktatnak, ugyancsak három órában. A szakiskolákban nem kötelező idegen nyelvet tanulni – emlékeztetett Medgyes. Hozzátette: a felsőfokú képzésbe jelentkező diákoknak mindössze 20 százaléka rendelkezik államilag elismert nyelvvizsgával, ami különösen annak fényében tűnik alacsony aránynak, hogy egy adott korosztálynak általában a 30 százaléka kerül a felsőoktatásba. A felmérések szerint tanórán kívüli oktatásban a közoktatásban tanuló diákok 40 százaléka vehet részt. Medgyes szerint a közoktatásban kell megtanulni az idegen nyelveket, méghozzá minőségi szinten. Erre nem tartja elegendőnek a heti 3-3 órát, helyette ötöt javasol. Hozzátette azonban, hogy ebben az esetben nem maradna a második idegen nyelvre elegendő kötelező óra, ezért az iskolák a szabad órakeretükből a maradék egy órához még hozzátehetnének kettőt, s akkor meg lehet kezdeni a második idegen nyelv tanítását is. A módosítást a szaktárca a kerettantervekbe kívánja beleilleszteni.
Kérdésünkre, ezt miként lehet betartatni a tanárokkal – hiszen a mostani oktatási kormányzat a kerettanterveket válaszhatóvá tette –, elmondta: a módosítandó közoktatási törvényben kellene megtalálni a módját annak, hogy ez az elképzelés valóban kötelező erővel érvényesüljön, azonban ezen még dolgoznak. Kifejtette: ha a programot a jövő tanévtől fölmenőrendszerben be akarják vezetni, akkor ennek tavasszal meg kell találni a módját, és a szakma minél szélesebb körével egyeztetni azt. A mennyiséget rendeletek formájában „rá lehet erőltetni” a közoktatásra, a minőséget azonban nem – közölte. A tárca ezért lehetőségeket akar teremteni arra, hogy csakúgy, mint a többi tanár, a nyelvszakos is tovább tudja képezni magát az idegen nyelv elsajátításában és annak oktatásában.