Bárándy korlátozná a szólásszabadságot

Bárándy Péter elfogadhatónak tartja a szólásszabadság korlátozását „szűk területen”. Az igazságügy-miniszter ezt a Népszavának adott szombati interjúban, a gyűlöletbeszéd ellen készülő törvénynyel kapcsolatban nyilatkozta. A politikusok, a szakmai és érdekvédelmi szervezetek képviselői ellentmondásosan ítélik meg a miniszter elképzeléseit.

Nem lehet tilalmas az eszmék nyilvánosságra hozatala, hiszen az korlátozná a szabad vitát – mondta kérdésünkre Kőszeg Ferenc, a Helsinki Bizottság elnöke. Szerinte az államnak korlátoznia kell az olyan könyvek árusítását, amelyek konkrét bűncselekmények elkövetésére szólítanak fel, vagy tanácsot adnak a bűn elkövetéséhez.
Ezzel egyetért Hende Csaba, a volt igazságügyi államtitkár szerint azonban alapvetően téves a szólásszabadságra vonatkozó közlés. Hende szerint Bárándy Péter mondatai azt tükrözik, hogy szerinte az alkotmányos alapjogok folyamatos mozgásban vannak. Ez azonban nem igaz, hiszen ezeket a jogokat az alkotmány kőbe vési – mutatott rá.
Az egyes jogok korlátait az Alkotmánybíróság jelöli ki, amely azonban minden egyes döntését a korábbi határozataira alapozza. A szólásszabadsággal sem fordulhat elő, hogy öt évvel ezelőtti álláspontnak az ellenkezőjét mondja ki az Alkotmánybíróság, mert időközben megváltozott a helyzet.
Lepies György, a Sajtószakszervezet főtitkára szerint kormányzatilag helytelen a szólásszabadság korlátozása. Kiemelte: nem jogszabályi, hanem etikai kérdésről van szó, hiszen nem lehet megmondani, hogy éppen melyik hatalmon lévő kormány érdekeinek kell meghatározni a szólásszabadság korlátozását. Hozzátette: a már meglévő etikai szabályzatot kellene a könyvkiadóknak, illetve a médiumok vezetőinek betartani.
Hollós János, a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének (MEÚSZ) elnöke azzal egyetért, hogy az emberi méltóság védelmét erősíteni kell, ezt azonban nem a szólásszabadság korlátozásával kell tenni. Az elnök azt javasolja: ha valaki megsérti valakinek a méltóságát, akkor az eddigieknél sokkal szigorúbb büntetésben részesüljön.
Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa úgy tartja, hogy pótcselekvés az új törvény megalkotása. A szakember szerint nem szerencsés szembeállítani az emberi méltósághoz való jogot a szólásszabadság jogával.
Kuncze Gábor (SZDSZ) megengedhetetlennek nevezte azt a – szerinte az utóbbi években megfigyelhető – folyamatot, amely a fasiszta irodalom egyes elemeinek megjelenésében és a nyílt gyűlöletkeltésben érhető tetten.
Kenedi János történész, a Nyilvánosság Klub vezetője kijelentette: a Magyar Nemzetnek nem hajlandó nyilatkozni, mert lapunkban szerinte „sok mocskolódás” jelent meg a személyével kapcsolatban. A MÚOSZ elnöke azt mondta, most nincs olyan helyzetben, hogy lapunknak nyilatkozzon.

Szűk területen. Bárándy Péter szerint „tizenkét éve működő demokráciában élünk, és ebben a helyzetben szűk területen már elfogadható, hogy korlátozzák a szólásszabadságot. A kérdés, hogy ez most indokolt-e vagy sem.” A szaktárca vezetője szerint „az államnak igenis kötelessége megmondania, mit szabad árulni a könyvesboltokban és mit nem”. Bárándy azonban reméli, Magyarország olyan országgá válik, ahol akár a Mein Kampf is nyugodtan ott lehet a könyvesboltok polcain.

Vezércikk a 7. oldalon