Európa felé nyit Kadhafi országa?

Miközben a népi demokrácia köntösébe bújtatott, de a világtól elzárt líbiai politika szemmel láthatóan próbál jobb viszonyt kialakítani a Nyugattal, a Pentagon azzal vádolja, hogy nagy hatótávolságú rakéták megszerzésére törekszik.

Ronald Kadish, az amerikai légierő tábornoka kijelentette, hogy Líbia „aktívan próbálkozik rakéták megszerzésével”, és tervei között nem csak rövid hatótávolságúak szerepelnek. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy – az ENSZ-szankcióknak is köszönhetően – Líbiának nem lehet olyan képessége, amely szükséges az ilyen fegyverek gyártásához. Érdekes egybeesés azonban, hogy Washington éppen akkor gyanúsította meg Líbiát, amikor annak Európához fűződő viszonya egyértelműen pozitív fordulatokat vett, az arab világgal azonban szembekerült. Ráadásul a viszály fő oka – vagyis Tripoli azon véleménye, miszerint az Arab Liga nem képes hatékonyan fellépni az amerikai–iraki, illetve az izraeli–palesztin válság ügyében – nyilván nem oldódik meg egyhamar. Kadhafi csalódott tehát az ENSZ- embargót is szigorúan betartó „testvéreiben”, viszont egyre több lépést tesz a Nyugat felé. Az ezredes elsők között fejezte ki például együttérzését az amerikai néppel a terrortámadások után, majd tárgyalásokat kezdtek Nagy-Britanniával, s két évtized szünet után nyitott Tripoli felé Franciaország is. A minap Silvio Berlusconi tett látogatást az észak-afrikai országban, azzal a céllal, hogy közelebb kerüljön a gyarmati időkben okozott károk ügyének lezárásához, s új fejezetet nyithasson a két ország kapcsolatában. A Nyugat felé tett gesztusként értelmezhető, hogy a napokban aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében Tripoli összesen 2,7 milliárd dollár kárpótlást fizet azon áldozatok hozzátartozóinak, akik a skóciai Lockerbie felett felrobbantott utasszállító gépen lelték halálukat.