Így működik a négyévente ismétlődő közvélemény-befolyásolás

Visszatekintve az elmúlt országgyűlési választásokat megelőző időszak pártpreferencia-kutatási eredményeire, megállapítható, hogy a baloldalhoz kötődő intézetek tendenciózusan manipulálják a közvéleményt. Négy és nyolc évvel ezelőtt is a mostanihoz hasonló felméréseket közöltek: az éppen aktuális ellenzék előnyét mutatták ki a kormánypártokkal szemben, később azonban a választási eredmények durván megcáfolták őket. Összeállításunkban bemutatjuk, hogyan jelent meg az ismétlődő befolyásolási szándék a nyilvánosságban és mi húzódhat meg a hátterében.

Fotó: Demecs Zsolt Forrás: MTI/MTVA/embléma

A Závecznél is előnyben voltak Gyurcsányék

A Závecz Research hasonló eredményeket közölt 2021-ben, náluk már az év elejétől az ellenzéki összefogás listája vezetett a kormánypártok előtt. Egy 2021 júniusában nyilvánosságra hozott felmérésük szerint a biztos pártválasztók csoportjában a Fidesz 46 százalékot, a DK 17-et, a Jobbik szorosan mögötte 16 százalékot ért el. Az MSZP és a Momentum 7-7 százalékon, az LMP és a Párbeszéd 2-2 százalékon állt. A Mi Hazánkot és a Kétfarkú Kutyapártot az aktív szavazók 1-1 százaléka támogatta. Ennél is lényegesebb megállapításuk volt, hogy az előző év december óta készültek közvélemény-kutatások a listák támogatottságától is, és az erőviszonyok azóta lényegében változatlanok voltak. – A hatpárti ellenzéki lista szoros versenyben áll a Fidesz-KDNP listájával. Ebben a hónapban az ellenzéki lista támogatottsága 39, a kormánypártoké 37 százalék volt. A biztos választók körében az ellenzék 50, a Fidesz-KDNP listája 47 százalékon áll – írta közleményében a Závecz Research.

 

Nyolc százalékos ellenzéki előnyből Fidesz-kétharmad lett

Később, 2021 őszén egyes baloldali kutatók az olló nyílásáról értekeztek. A Horn Gábor egykori SZDSZ-es államtitkár vezette Rebublikon Intézet októberben közölt felmérést, amelyben úgy fogalmaztak: az akkori „előválasztás első fordulója sikeresen mobilizálta az ellenzéki tömböt, több ellenzéki párt is erősödött. A Fidesz és az ellenzéki összefogás támogatottsága között tovább nőtt a különbség: a teljes népesség körében 6 százalékponttal, a pártválasztók körében 8 százalékponttal erősebb a hatpárti összefogás, mint a Fidesz (34-40, illetve 44-52 százalék).”

Mindezek után 2022. április 3-án minden idők legnagyobb győzelmét aratta a Fidesz–KDNP szövetség és negyedik alkalommal ért el kétharmados parlamenti többséget.

Korábban is mellélőttek a kutatók

A 2018-as választások előtt – a 2022-eshez képest – eltérő volt a pártstruktúra, mert az ellenzéki oldalon két nagy tömb állt versenyben: az akkor még erősnek mondható MSZP vezette baloldal, illetve az egykori nemzeti radikális, majd „néppártosodó” Jobbik. A közvélemény-kutatások a 2018-as választások előtt is mellélőttek, főként a Fidesz támogatottságát mérték alul. Érdemes felidézni egy cikket, amiben közvetlenül a 2022-es választás után elemezték szakértők azt a jelenséget, hogy már 2018-ban is ugyanazt a hibát követték el a kutatók.

A G7 nevű portál arra hívta fel a figyelmet, hogy mindkét alkalommal az összes intézet módszeresen, 5-8 százalékkal alul mérte a kormánypárokat tényleges eredményükhöz képest. A 2018-as fiaskó után azt ígérték, hogy újrakalibrálják a módszereiket, ehhez képest 2022-ben még inkább mellélőttek a két nagy tömb különbségét illetően – emlékeztetett a cikk.

A Fideszt a legtöbb kutatóintézet valamivel akkor is alul mérte, de a 2-4 százalékpontos alálövés (ennél csak a Publicus tévedett többet, szám szerint hatot) még nem számít tragikusnak. Ennél sokkal szembeötlőbb, hogy az ellenzék mennyivel rosszabbul szerepelt, mint amit az utolsó mérések alapján várni lehetett volna: a nyolc kutatócég közül hat 8-11 százalékponttal mérte őket felül – olvasható az elemzésben.

Éppen ellenkezőleg történt

„Téves hiedelem volt 2018-ban, hogy a kutatók túlmérik a Fideszt, valójában jelentősen alul mérték, és akkor és most is a baloldalt mérték felül” – mondta egy választás utáni műhely-konferencián 2022-ben Szabó Andrea politikai szociológus. Kifejtette: ugyanazokat a szakmai hibákat követték el, vagy a választások utolsó pillanatában, az utolsó egy-két napban valami mindig történik, ami megváltoztatja a választói magatartást, és nagy társadalmi rétegek az utolsó napokban átfordulnak, és nem úgy működnek, ahogy a közvélemény-kutató cégeknek elmondták. Szabó szerint a Fidesz 2022-es eredményének egyik kulcsa az lehetett, hogy a párt bizonytalannak besorolt peremszavazói a választás előtt ciklikusan ismét visszataláltak a párthoz. Eközben számos jel utal arra, hogy az ellenzéki bázisból százezrek maradtak otthon, ami egyrészt a vártnál alacsonyabb részvételben, másrészt az ellenzéki lista alacsony támogatottságában öltött testet.

Visszatérő közvélemény-befolyásolási szándék

A szakmai hibákon túl azonban szándékos közvélemény befolyásolási szándék is tapasztalható a baloldali kutatók működésében. Erről ők maguk beszéltek, amikor a 2022-es választásokat követően egy összegző cikkben nyilatkoztak a 444-nek.

Talán a legsúlyosabb állítás Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetőjének nevéhez fűződik, aki akkor úgy fogalmazott: „Igen, abban van igazság, hogy a nyilvánosság elé került kutatások egy része azt mutatta, hogy szoros a verseny. Ezek sajnos nem voltak megfelelő színvonalúak. Eleve azzal a céllal lettek publikálva, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat.” Róna nem sokkal később úgy fogalmazott: „Utólag ezeket elég könnyű azonosítani, de nem fogom tudni bizonyítani, hogy ezek az anyagok azzal a céllal készültek, hogy hülyítsék az embereket.”

Működik a manipulációs kerekasztal

A Magyar Nemzet – többek között az idézett 444-es cikk alapján – korábban már bemutatta, hogyan működik a manipulációs kerekasztal. A már említett 21 Kutatóközpont, a Medián, a Republikon, az Idea Intézet, a Publicus és a Závecz Research az elmúlt hónapokban is tendenciózusan tett közzé olyan kutatási eredményeket, amelyek irreálisan felülmérik a Tisza Pártot és alulértékelik a Fidesz–KDNP-t. Ennek pedig nem lehet más célja, csak az, amiről 2022-ben Róna Dániel is beszélt. Vagyis, hogy befolyásolják a közvéleményt, és Magyar Péter pártját győzelemre esélyesként állítsák be a választók előtt.