Manipulációs kerekasztalt hoztak létre a baloldali közvélemény-kutató cégek

A baloldali közvélemény-kutató cégek kerekasztalt alapítottak, s rendszeres találkozókon, politikai menetrend alapján haladva egyeztetnek – tudta meg a Magyar Nemzet. Ezek a cégek, hasonlóan a 2022-es választásokat megelőző időszakhoz, ismét összehangoltan, koordinálva dolgoznak. Lényegében ennek a politikai menetrenden alapuló ütemezett összjátéknak tudható be, hogy a szóban forgó intézetek egymáshoz igazított „méréseikkel” hirtelen a Tisza Párt vezetését mutatták ki. Az utóbbi hetek pártpreferenciára vonatkozó felmérései, amelyek már a Tisza Párt előnyét mutatják a kormányoldallal szemben, nem mások, mint ennek a manipulációs kerekasztalnak a közvéleményt befolyásoló politikai termékei. Cikkünkben részletesen felidézzük, kik, milyen pénzből, kinek az érdekében, milyen eszközökkel manipulálják hamis adatokkal, információkkal a közvéleményt.

Fotó: Markovics Gábor Forrás: MW

Az utóbbi hetekben több baloldali közvélemény-kutató cég hozott nyilvánosságra olyan felméréseket, amelyek azt a látszatot keltik, hogy folyamatosan csökken a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt támogatottsága közötti különbség, sőt Magyar Péter formációja már népszerűbb a kormánypártoknál. Eközben más intézetek továbbra is stabil – 7-10 százalékos – előnyt mértek a Fidesz–KDNP javára. A szokatlanul nagy, bőven a hibahatár feletti különbség az egyes felmérések eredménye között, illetve az, hogy a baloldali kötődésű cégek – köztük a 21 Kutatóközpont, a Medián, a Publicus, az Idea, a Republikon és a Závecz – koordináltan, egymást követően közzétett kutatásai egyértelmű tendenciát rajzolnak fel a Tisza Párt gyors emelkedéséről, nem lehet a véletlen műve. 

Úgy tudjuk, az említett intézetek ismét rendszeresen egyeztetnek, torzított méréseiket egymáshoz igazítva, előre eltervezett ütemezésben publikálják és tévesztik meg velük a közvéleményt.

Ahhoz azonban, hogy mindenki számára világossá váljon, mi is zajlik valójában a háttérben, egészen 2022-ig kell visszamennünk. Az akkori méretes ellenzéki bukás után ugyanis a 444.hu a baloldali közvélemény-kutató cégek szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó működéséről rántotta le a leplet úgy, hogy a szóban forgó mérőcégek vezetői saját maguk mondták el, miért, hogyan verték át az embereket.

Önleleplezés, beismerő vallomások sorozata

A 444-en megjelent cikkből kiderült, mi zajlott a háttérben. A 21 Kutatóközpont vezetője, Róna Dániel például arról beszélt, hogy a 2022-es választások előtt volt egy kutatói tanács nevű intézmény, amit az ellenzéki kampányközpont hozott létre. – A központi kampánystáb hívott közvélemény-kutatókat, hogy beszéljék át, mi a helyzet – idézte fel Róna, aki maga is részt vett ezeken az egyeztetéseken. 

Talán akadt ennél is súlyosabb állítása, ami szó szerint így hangzott: „Igen, abban van igazság, hogy a nyilvánosság elé került kutatások egy része azt mutatta, hogy szoros a verseny. Ezek sajnos nem voltak megfelelő színvonalúak. Eleve azzal a céllal lettek publikálva, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat.” Róna nem sokkal később úgy fogalmazott: „Utólag ezeket elég könnyű azonosítani, de nem fogom tudni bizonyítani, hogy ezek az anyagok azzal a céllal készültek, hogy hülyítsék az embereket.”

Róna Dániel a 2019-es önkormányzati választások tanulságaival is igyekezett magyarázni a felmérések manipulálását.

Hasonló „vallomást” tett a 2022-es cikkben Ember Zoltán, az azóta a piacról eltűnt, értesüléseink szerint a Mediánba betagozódott Iránytű Intézet vezető kutatója, aki felidézte: „három-négy nappal a választások előtt ott voltak előttem a –14 meg –18 pont közötti, ellenzéki lemaradást mutató, friss országos adatok. Mégis azt mondtam, hogy 6-8 százalék közötti ellenzéki mínuszra számítok, ami még nem kétharmados Fidesz-győzelem. Volt egy pszichés nyomás, és a végére magamat is meggyőztem” – magyarázta a kutató.

Hann Endre a Mediántól szintén beszélt a szándékos közvélemény-manipulációkról, hamis felmérésekről. Mint mondta, igaz, hogy valóban voltak olyan kutatások, illetve inkább közlemények, amik kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal készültek. Aztán bővebben is kifejtette, hogy miként is működnek a baloldali kutatóintézetek.

„Rám úgy tekintenek, hogy talán én vagyok, aki leginkább képes a pofájukba vágni a helyzetet, de igenis volt, hogy öncenzúrát gyakoroltam, illetve én is sugalmaztam olyat, hogy lehet ez a választás akár szoros is. Mert az tény, hogy igenis befolyásolnak a közvélemény-kutatások. De nem mindig lehet tudni, hogy hogyan. Lehet, hogy mozgósítanak, erősítik az erősnek látszó táborát és elbizonytalanítják a gyengébbnek látszó táborát, vagy éppen ellenkezőleg. Ez a kutatót legátolhatja. Nem tud szabadon beszélni. Felelősséget érzek, hogy ha azt mondom, hogy az egyik tábor borzasztó gyatrán áll, akkor elveszem a szavazók kedvét. De a jobboldali médiától is többször megkaptam, amikor jóra mértük a Fideszt, hogy így akarjuk kiénekelni a sajtot a szájukból.”

Újra akcióban a baloldali cégek

De nézzük, mi is történt az elmúlt hetekben, milyen baloldali kutatások láttak napvilágot. Miként „vette át a Tisza Párt a vezetést”. A baloldali cégek adatait szemlélve arra is érdemes figyelni, hogy az ötszázalékos parlamenti küszöbhöz viszonyítva melyik alakulat milyen támogatottságot „mért” a Demokratikus Koalíciónak. A Gyurcsány-párt „kezelése” tekintetében ugyanis világosan szétválnak a szóban forgó cégek. Ezért érdemes használni az ó- és újbaloldali megkülönböztetést, már csak azért is, mert utóbbiakat főként külföldről finanszírozzák. És akkor vegyük sorra a minden bizonnyal előre eltervezett, egymásra épülő, a közvéleményt befolyásoló méréssorozatot.

Az első kutatási eredményt a régi baloldalhoz kötődő Závecz Research hozta nyilvánosságra október 11-én. Itt még 4 százalékkal vezetett a Fidesz a biztos szavazók körében, de csökkenő különbséget mértek az előző hónaphoz képest. 

Október 16-án következett a szintén óbaloldali kutató cég, az Idea Intézet. Böcskei Balázsék felmérésében még 2 százalékponttal vezetett a Fidesz a Tisza előtt – 39:37 arányban – a pártot választani tudó, biztos szavazók körében. 

Ezután történt a „nagy áttörés”, csupán hét nap telt el az Idea felmérésének közzétételétől, amikor október 23-án előállt friss eredményével a – fent idézett 444-es cikkben nyilatkozó – Róna Dániel vezette 21 Kutatóközpont, amely szerint a biztos pártválasztóknál már a Tisza Párt vezet. 

Nem véletlen, hogy éppen ez a kutató cég „mérte” elsőként a Tisza Párt előnyét, hiszen a 21 Kutatóközpont korábbi munkatársa, projektvezetője, Seprenyi Anita ma már Magyar Péter sajtósa és asszisztense.

Magyar Péter önleleplező posztja

Itt érdemes kitérni arra is, hogy Magyar Péter már előző nap, azaz október 22-én kitett egy posztot a közösségi oldalán, amiben utalást tett arra, hogy hamarosan megjelenik egy felmérés, ami már a Tisza Pártot nevezi meg a legnépszerűbb politikai erőnek.

Ezek után joggal feltételezhető, hogy a 21 Kutatóközpont és Magyar Péter pártja között szoros kapcsolat áll fenn. A cég vezetője, Róna Dániel mindig is a baloldal szakértője volt, de figyelemre méltó, hogy mindig az éppen aktuális új baloldali ellenzéki reménységek mellett bukkan fel: Botka László, szegedi polgármesternek, korábbi MSZP- s miniszterelnök-jelöltnek, illetve Karácsonynak Gergelynek, a Momentumnak és Márki-Zay Péter bukott kormányfőjelöltnek is dolgozott. 

Egy nap telt csak el, és a Pulai András nevével fémjelzett Publicus Intézet rátett egy lapáttal: az október 24-én közölt felmérésük szerint már a teljes népességben is vezetett a Tisza Párt. 

Medián–Republikon-összjáték

Ezután ismét olyan események következtek, amelyek a kutatócégek közötti kartelltézist erősítik. A Republikon Intézet vezetője, Horn Gábor ugyanis napokkal a felmérésük nyilvánosságra hozatala előtt, november 1-jén már ismertette az eredményeiket ATV-ben, amiről aztán több baloldali portál is beszámolt. 

Erre az elővágásra azért lehetett szükség, hogy november 5-én, amikor megjelent a Republikon kutatása, az ne ütközzön a Medián ugyanazon a napon közzétett felmérésével. Horn Gáborék egyébként decensebb eredményt hoztak ki, mint a 21 Kutatóközpont vagy a Publicus: bár szerintük is nagyon szoros a küzdelem, de még 2 százalékponttal vezet a Fidesz.

Tisza párti kampánypublicisztikába ágyazott Medián-felmérés

A baloldali kötődésű közvélemény-kutatók eredménysorára a Medián tette fel a koronát a szintén november 5-én nyilvánosságra hozott pártpreferencia-mérésével, amely szerint a választani tudó „biztos” szavazók körében 7 százalékpontos előnye van a Tisza Pártnak a Fidesz–KDNP-vel szemben.

Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a Hvg.hu a főszerkesztő Gergely Márton által jegyzett véleménycikkbe ágyazva közölte a Medián kutatását. A Magyar Péterék melletti kortesbeszédnek is beillő publikáció megállapítja például, hogy „lehet nyerni a Fidesz ellenében, úgy tűnik, van értelme jelentkezni, pályázni, valamint időt, pénzt és energiát fektetni a politikába”, ezért pedig arra buzdít, hogy „Magyar Péter hívására sok komoly jelölt jelentkezzen képviselőnek, akiknek helyben még van hitelük és kapcsolati tőkéjük”. A Medián „földrengéssel felérő közvélemény-kutatása” miatt felvillanyozott főszerkesztő legalább fél tucat helyen értekezik a Fidesz lehetséges vereségéről, leváltásáról vagy gyengüléséről, olyan elfogult fordulatokat szőve a cikkbe, mint „Orbán gőgös hibája” vagy a „marad a keserves tanulság, hogy a közösségért hozott áldozat értelmetlen”. 

Ugyanakkor Hann Endre, a Medián ügyvezetője csak egy kisebb keretben kapott felületet ahhoz, hogy kommentálja a kutatást, amelyből Gergely Márton mindössze egyetlen számot említett.

A fentiek tükrében indokolt az erős kétely az idézett közvélemény-kutatók eredménysorával kapcsolatban, hiszen a hat baloldali kutatócég lényegében azt üzente egymással egyeztetve, hogy október 11-től három hét alatt a 4 százalékos Fidesz-előnyből 7 százalékos Tisza-előny lett.

Árulkodó finanszírozás

A Medián 49 százalékos tulajdonosa a CD Press Kft., Szauer Péter és fia cége, így a külföldi finanszírozás elrejthető. Szauer egyébként a baloldali Hvg.hu tulajdonosa, akinek karrierje még a rendszerváltás előtt indult. A kommunista diktatúra idején több barátjával már lapot alapított, a hetvenes években.

A Tisza Párt állítólagos előretörését leglátványosabban bemutató másik kutatócég, a 21 Kutatóközpont esetében a külföldi finanszírozás nyilvánvaló, a saját honlapjuk alapján is, ahol megtalálhatóak a pályázatok. 

Elég, ha csak áttekintjük a támogatók névsorát, ismert globalista NGO-k, valamint liberális szervezetek, alapítványok és az Európai Bizottság is szerepel köztük. Az Európai Bizottság CERV programja által támogatott projektek mellett megtaláljuk a European Liberal Forum pályázatát, a German Marshall Fund vagy a baloldal külföldi kampányfinanszírozási botrányában főszereplő Action for Democracy nevű szervezet támogatásait is.

 (Nem véletlen cseng ismerősen az említett szervezetek neve. Ezeken keresztül érkeztek ugyanis külföldről, Amerikából azok a pénzek, amelyekből 2022-ben a baloldal teljes kampányát finanszírozták. A történteket a nemzetbiztonsági szolgálatok is vizsgálták. Megállapították, a választások külföldi befolyásolásával súlyosan sérült hazánk szuverenitása.)

A Republikon Intézet Alapítvány szintén jelentős külföldi pénzből gazdálkodhat. A 2023-as beszámolójuk 13. oldalán szerepel, hogy az Európai Bizottság finanszírozza a kutatásaikat.

A közvélemény-kutatók kartelljében ugyanakkor vannak árnyalatbeli különbségek, amelyek a felméréseik eredményében is láthatók.

A Závecz Research és az Idea Intézet Gyurcsány Ferenc pártjához, a Demokratikus Koalícióhoz áll közelebb, a Publicus pedig inkább az MSZP-hez köthető. Utóbbi cég a fentebb ismertetett legfrissebb kutatását, amiben 2 százalékos előnyt mért a Tisza Pártnak a Fidesszel szemben, a Népszava megbízásából készítette. A régi baloldali napilap tulajdonosa korábban az MSZP egykori pénztárnoka, Puch László volt, 2019-ben pedig a szocialistákhoz egykor közel álló nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás vette át az újságot.

Manipulációs stratégia a Tisza baloldali gyűjtőpárttá alakításáért

Az elemzésünkben bemutatott hat közvélemény-kutató cég felmérései között – ahogyan már fent érintettük – felfedezhető némi eltérés aszerint, hogy az „óellenzékhez” köthetők, vagy az „újellenzéknek” dolgoznak-e. A különbségek a DK támogatottságának mérésében láthatóak, jellemzően a Závecz, az Idea, a Republikon és a Publicus kutatásaiban magasabbak Gyurcsány pártjának eredményei, általában a parlamenti küszöb fölött, 6-8 százalékon állnak. A 21 Kutatóközpont vagy a Medián azonban 5 százalék alatt méri a DK támogatottságát. Ez azonban csak most tűnik különbségnek, a következő hetekben és hónapokban várhatóan az összes baloldali kutatóintézet azon fog dolgozni, hogy elhitessék a választókkal, nem érdemes a voksukat a Tisza Párton kívül másra adni. 

Egyértelműen látható a céljuk: Magyar Péter baloldali gyűjtőpártjának építése érdekében törekednek az ellenzéki választók befolyásolására. A legelkötelezettebbek, a manipulációs stratégia zászlóvivői jelenleg a 21 Kutatóközpont és a Medián.

A két intézet kiváló kapcsolatának egyik példája, hogy májusban közös felmérést végeztek a HVG megbízásából a főpolgármester-jelöltek támogatottságáról. Információink szerint Róna Dániel Hann Endre régi munkatársa, Magyar Péter asszisztense pedig – ahogy már említettük – Róna kollégája volt, nem is olyan régen.