Fehérjekövület egy kipusztult élőlényből

Első ízben sikerült amerikai és brit tudósoknak épségben kivonniuk fehérjemolekulát egy már kipusztult élőlény fosszilis csontjából – adta hírül a Geology című folyóirat decemberi száma. Az Amerikai Földtani Intézet (The Geological Society of America) kutatói által különleges technikával kinyert molekulakövület több mint 55 ezer éves. A csontképződésben fontos szerepet játszó oszteokalcin nevű fehérjét egy kihalt bölényfaj (Bison priscus) alaszkai és szibériai egyedéből vonták ki, amelyek a fagyott talajban konzerválódtak. Amennyiben sikerül a technológia érzékenységén javítani, és más fehérjéken is alkalmazható lesz, akkor új evolúciós vizsgálati módszer kerülhet a kutatók kezébe. A harvardi, oxfordi, michigani és Newcastle upon Tyne-i egyetem tudósai szakmai szempontból áttörésnek értékelték az eredményeket. Számítások szerint egy DNS-molekula nem maradhat fenn egymillió évnél tovább, egy fehérje viszont akár tízszer ennyit is kibírhat.
Ugyancsak nagy jelentőségű, hogy izraeli régészek II. századi papirusztekercseket, pénzérméket és nyílhegyeket találtak a júdeai sivatagban – adta hírül az AP amerikai hírügynökség. A tekercsek megvilágíthatják a Simon Bar Kohba által vezetett felkelés, vagyis a második római–zsidó háború időszakát – nyilatkozta Zvika Cuk, az izraeli nemzeti parkokat felügyelő hivatal régésze. A leletekre egy Holt-tenger közelében fekvő barlangban bukkantak rá. Feltételezések szerint a lázadás leverése után a felkelők a sivatagba menekültek, és a mészkővidék barlangjaiban találtak menedéket. Az üregek mélyén talált érméken és tekercseken kivehető a „Simon” felirat, amely Bar Kohbára, a 132 és 135 közötti felkelés vezérére utal. Ezenkívül fanyilakat, fémből készült nyílhegyeket és szövetmaradványokat találtak. A még fel nem nyitott papirusztekercseket az izraeli múzeumnak adták át tanulmányozásra.