Tegnap
Frankfurt maga is a nyomtatott betű szerelmeseinek szent helye. A középkor és az újkor képzeletbeli határvonalán, a XV. század végén már könyvvásároknak adott otthont a Majna-vidék székvárosa, az egykori keleti frank birodalom hajdani fővárosa, Rőtszakállú Frigyes koronázása (1155) óta a német császárok koronázóhelye, és a nagy folyam stratégiailag legfontosabb átkelője.
A német földön különösen sok véráldozatot követelő reformáció korában Frankfurt nyomdái ontották a korszak bestsellereit, a teológiai műveket. Maga Luther is gyakran megfordult itt, s a Rómával szembeforduló „eretnekség” vezéralakja nemcsak eszmét, de köteteket is cserélt e város falai között. A XVII. században, a reformáció és a harmincéves háború pusztító viharai idején a könyvnyomtatás európai centruma békésebb vidékre költözött. A Frankfurter Buchmesse 1564-ben bezárt, Európa könyvészeti főhadiszállása évszáza-dokra a sax-altenburgi hercegség székhelyén, Lipcsében rendezkedett be.
A második világháború során Németország szinte összes nyomdája elpusztult, a papírt és a kötészeti anyagokat a megszálló győztesek lefoglalták. A működőképes berendezést a Vörös Hadsereg tisztjei háborús jóvátétel fejében elkobozták. Az ősi Lipcse maga is a szovjet zónába került, és tüstént hanyatlásnak indult. 1949 szeptemberében Hessen tartomány könyvkiadói és könyvterjesztői ezért ismét Frankfurtban rendezték meg vásárukat, nem is titkolva ama szándékukat, hogy Frankfurtot újra a német könykviadás és a földkerekség könyvbarátainak első számú városává avassák. A Paulkirchébe 1949 őszén 205 német cég hozta el mintegy tízezer kötetét. Az egyhetes rendezvénynek tizennégyezer látogatója volt, akik a romos templom padsorai között böngészték a könyveket.
Ma
Peregtek az esztendők. Az 1970-es években Frankfurt immár nemcsak a könyveknek, hanem a hozzájuk fűződő kiadói jogoknak is első számú piacává vált. A német könyvkiadók és -terjesztők egyesülése önálló vállalkozást hívott életre (Ausstellung und Messe GmbH des Börsenvereins des Deutschen Buchhändlers), amelynek alapfeladata lett a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár szakszerű megrendezése.
Napjainkban a földgolyó legnagyobb könyvvására a frankfurti. Már régen nemcsak a művek, hanem a szerzők és az őket képviselő ügynökségek is itt adnak egymásnak randevút. Ezzel párhuzamosan több ezer kisebb-nagyobb kiállítást, konferenciát, felolvasóestet, grafikai és festészeti bemutatót rendeznek. Szép hagyomány, hogy esztendőnként egy-egy ország díszvendégi minőségben önállóan is a világ elé tárhatja kultúrája legjavát. (2002-ben Litvánia volt a meghívott.) A vásárnak berendezett óriási terület külön városnak nevezhető. A két főbejárat között mozgójárdák, buszok szállítják a látogatókat. A hangár méretű csarnokokban kötetek milliói sorakoznak. A vásár az idén metrómegállót is kapott.
De Frankfurt valahogy még sincs sínen. A szakma ismét korszakváltás küszöbén áll. Tavaly szeptemberben a World Trade Center elleni terrormerénylet hatására a vezető amerikai kiadók jelentős része lemondta a részvételt. Frankfurt, bár iszlám országok is rendszeresen kiállítanak itt, maga is terrortámadás potenciális célpontjává vált. A nevezetes jelkép, a ceruzatorony nemcsak a vásár szimbóluma, hanem az eszmék szabad áramlásáé is. A rendezők és a résztvevők azonban mintha szorongással pillantanának a felhőbe vesző épület tetejére. A félelem rányomta bélyegét a mindig vidám kiállítók hangulatára. A folyamatos táskaellenőrzés nem oldja a rossz érzést.
Nem idéznek aranykort a statisztikai adatok sem:
2001 2002
Német kiállítók: 2474 2128
Külföldi kiállítók: 4163 4247
Összes kiállító: 6637 6375
Részt vevő államok: 106 110
Nemzeti kiállítások: 77 69
Összes cím: 398 197 336 663
Új címek: 98 547 81 424
Kiállítási terület (m2): 182 449 173 588
© Frankfurt Book Fair, 2002
Holnap
A szikár adatok kevés kommentárt igényelnek: a frankfurti könyvvásár még mindig a kultúra világának legnagyobb eseménye, de méretei és dimenziói csökkenőben, szellemi pezsgése is mind csendesebb. A vásár legtöbbször emlegetett kötete a 87 éves Arthur Miller készülő önéletírása. Mindenki kíváncsi, hogyan is élt együtt a drámaíró Amerika szexbálványával, Marilyn Monroe-val. Kellemes meglepetés volt továbbá, milyen élénk a kereslet ma is a Kuba-jelenség iránt. A Buena Vista Social Club filmsikere után sokan már a Fidel utáni Kuba iránt érdeklődnek, s ez a kíváncsiság felértékelte az Egyesült Államokban élő kubai szerzőket, közülük is Achy Obejast, akit valósággal megostromoltak az irodalmi ügynökségek vezetői.
Magyar szemmel
Nem lehet kétséges, hogy 1999 után – amikor hazánk volt Frankfurt díszvendége – a könyvseregszemle ismét megkülönböztetett módon figyelte a magyarokat. Kertész Imre Nobel-díja német körökben nem okozott meglepetést. Ám a magyarokat meghökkentette és felkészületlenül érte. A gratulációk azonban hitelesítették a sokáig kacsának tekintett hírt.
Sok nézelődőt torpantott meg Márai Sándor remekműve, A gyertyák csonkig égnek, amelynek angol nyelvű kiadása kézről kézre járt. A legígéretesebbnek azonban az Édesvíz Könyvkiadó által felfedezett Rácz Zsuzsa Állítsátok meg Terézanyut! című kötete tűnik, amely itthon is a sikerlisták élén áll.
A Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár hozamának feldolgozása a kiadók számára rendszerint hónapokig tart. Olvasópéldányok tucatjait, katalógusok százait kell átböngészniük a kiadók vezetőinek. Verejtékes munka az igazgyöngyhalászat.
Magyarellenes üzenetek és gyújtogatás Kárpátalján
