Eörsi Mátyás (SZDSZ) a parlamentben 1998. november 24-én felszólalt: „…Történt néhány héttel ezelőtt a sajtó szerint – senki, soha nem cáfolta –, hogy az APEH Dél-budapesti Igazgatóságának munkatársait szabadságra küldték. (…) Még inkább fel kellett figyelnünk arra a körülményre, hogy ugyanezen a napon az APEH számítógépes szakembereit viszont kötelezően berendelték – még a hét végén is – munkahelyükre, míg azoknak az APEH-dolgozóknak, akiket szabadságra küldtek halottak napja előtt, tilos volt belépniük az APEH területére. Nem tart-e attól (…), hogy a magyar állampolgárok arra fognak gondolni, hogy ennek a gyakorlatnak a célja az volt, hogy az APEH-revizorok és -munkatársak távoltartásával az APEH számítógépes nyilvántartását utólag manipulálni lehessen, adott esetben a Simicska Lajos úr korábbi vállalkozásait terhelő adóadatokat onnan töröljék?”
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában elmondta: „… Megkér-tem a pénzügyminiszter urat, hogy adjon számomra felvilágosítást az ügyről. Most felolvasom a válaszát: (…) az APEH Dél-budapesti Igazgatóságán ez év október 28-án, 29-én és 30-án, vagyis a szóban forgó napokon semmifajta kényszerszabadságolás sem volt.”
Az elhangzottak miatt Simicska Lajos feljelentette Eörsi Mátyást, ám a parlament ellenzéki képviselői nem támogatták az SZDSZ-es honatya mentelmi jogának felfüggesztését.
Orbán Viktor válasza nem bizonyult kielégítőnek, hiszen Eörsi Mátyás felszólalását követően a parlamentben, illetve pártrendezvényeken is többször téma volt az APEH számítógépes nyilvántartásának manipulálása. Kuncze Gábor (SZDSZ) elnök-frakcióvezető még az előző ciklusban a „hosszú bájtok éjszakájának” nevezte az állítólagos eseményt, amelyet a balliberális média igen nagy előszeretettel emlegetett. Kende Péter A Viktor című könyvben szintén kitért a vélelmezett cselekményre.
A kormányváltás után természetesen mindent megtettek az informatikusok, hogy bizonyítékot találjanak a korábban megfogalmazott sugalmazásokra. Király László György, az APEH új elnöke sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott: „sokat lendítene a vizsgálaton, ha valaki jelentkezne azzal, hogy része volt az akcióban.” A jelek szerint azonban senki nem jelentkezett, a vizsgálat pedig a jelenlegi kormányoldal számára igen kényelmetlen eredménnyel zárult.
A hét és félmillió forintot felemésztő akció ugyanis egyértelműen kiderítette: sohasem létezett a hosszú bájtok éjszakája. Ennyiért vállalta el ugyanis egy külső cég, a Hunaudit Kft. a munkát. Mindez csak egy volt abból az összesen négy vizsgálatból – egyik sem támasztotta alá az APEH dolgozóit ért vádakat –, amelyet ebben az ügyben indítottak.
Az elsőt még Vida Ildikó, az akkori APEH-elnök rendelte el 2002 májusában, sajtóhírekre reagálva, a Dél-budapesti Igazgatóság vezetőjének kérésére. Az új elnök július 31-én bízta meg a külső céget az előző vizsgálat eredményeinek ellenőrzésével. Kende Péter A Viktor című könyvében szereplő állítások nyomán a különleges ügyek főosztálya is vizsgálódott, szintén ez év nyarán. A negyedik vizsgálat a Hunaudit javaslata alapján indult el, ennek célja a papíralapú és a számítógépes adatbázis összehasonlítása volt.
A Hunaudit Kft. tényfeltáró munkája során megállapította: nem is lett volna érdemes megkísérelni a Fidesz közelinek aposztrofált cégek adatainak manipulálását, mert a megjelölt cégek tartozásának nagyságrendje ezt nem indokolta. A vizsgálat eredményét elfogadta Király László György is. Ő a napokban ugyancsak kijelentette: nincs nyoma annak, hogy 1998 augusztusa és novembere között bármiféle módosítást vagy törlést eszközöltek volna a hivatal számítógépes rendszerében. A Hunaudit Kft. javaslata alapján megvizsgálták azt is, hogy a számítógépes és a papírokon szereplő adatok között van-e valamiféle különbség. Itt is azt állapították meg: nincs semmiféle eltérés a komputerizált és a hagymányos állomány között, a kettő pontról pontra megegyezik.
Kuncze Gábor a Magyar Nemzet kérdésére közölte: örvendetesnek tartja, hogy az APEH megvizsgálta és rendben találta saját magát. Hangsúlyozta: akkor fogadná el véglegesnek az eredményt, ha ezt egy parlamenti vizsgálóbizottság is megerősítené. Megjegyezte, hogy még nem látott olyan vizsgálati eredményeket, amelyek alapján korrigálni kellene korábbi kijelentéseit. Kitért továbbá arra: nem érti, hogy miért fél még mindig a Fidesz és az MDF a parlamenti vizsgálóbizottságtól, amelynek létrehozását az SZDSZ javaslatára az Országgyűlés megszavazta. – A két ellenzéki párt ugyanis nem hajlandó tagot delegálni a testületbe, így az nem jöhet létre – tette hozzá.
A vizsgálat eredményéről szerettük volna kikérni Eörsi Mátyás véleményét is, azonban a politikus lapunk számára elérhetetlennek bizonyult.
Vezércikk a 7. oldalon
kézilabda
Másodszor sem bírtunk a dánokkal, a nyolc között búcsúzott a címvédő magyar válogatott
