Így gondolkodik Trump az orosz–ukrán háborúról

Donald Trump amerikai elnök a fegyverszállítási konstrukció bejelentésével eggyel távolabb lépett az orosz–ukrán háborútól. Amennyiben a két háborús fél hajthatatlannak bizonyul, Trump valószínűleg kiszáll a háborúból, ami így az európaiak nyakába szakad – mondta el az Origónak nyilatkozva Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője.

2025. 07. 17. 20:28
Donald Trump amerikai elnök Fotó: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Eltávolodik Donald Trump amerikai elnök az orosz–ukrán háborútól – hívta fel a figyelmet Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője az Origónak adott interjúban.

Kétséges, hogy hány Patriot-rendszer kerülhet Ukrajnába Trump és az európai szövetségesek megállapodása révén (Illusztráció, forrás: ANP via AFP)
Kétséges, hogy hány Patriot-rendszer kerülhet Ukrajnába Trump és az európai szövetségesek megállapodása révén (Forrás: ANP via AFP)

Először is Trump nem ad fegyvereket Ukrajnának, egy darabot sem. Az európaiaknak ad pénzért fegyvereket, akik azt csinálnak ezekkel a fegyverekkel, amit csak akarnak. A hírek alapján az európai partnerek, szövetségesek ezt át akarják adni Ukrajnának, tehát ez a mechanizmus

– magyarázta az elemző. A döntés hátterében meghúzódó érdek igen egyszerű: egyrészt a pénz, hiszen ez hihetetlen mennyiségű megrendelést jelent az amerikai védelmi ipar számára, ami az amerikai elnök szempontjából nyilvánvalóan jó dolog.

A másik megfontolás e mögött a mechanizmus mögött az, hogy Trump eltávolodik az ukrán háborútól, hiszen Ukrajnának nem szállít semmit sem. Csak az európai szövetségeseinek ad fegyvereket, és azokat is a megszokott fegyverkereskedelem keretében, tehát a piaci ár 100 százalékát ki kell fizetniük

– emelte ki Koskovics Zoltán. Trump így nyugodtan el tudja majd mondani ötven nap múlva, hogy neki semmi köze az orosz–ukrán háborúhoz – tette hozzá. Az amerikai belpolitikában nincs konszenzus Ukrajnával kapcsolatban.

Az amerikai elitek körében még a mostani kongresszusban is van egy ukránpárti többség. A republikánusokon belül is van egy nem elhanyagolható kisebbség, amelyik támogatja Ukrajnát. A szenátusban a republikánus párton belül már kisebbségben vannak, de mivel a demokraták közül talán egy-két olyan példát tudnék mondani, aki távolságtartóbb, ezért a kettő együtt már kitesz egy többséget a szenátusban és az alsóházban is. És ez egy politikailag érzékeny helyzet az elnök szempontjából, ugyanis az ő választói bázisa egyáltalán nem támogatja Ukrajnát, sőt egyre inkább Ukrajna-ellenes

– húzta alá a szakértő.

Azt, hogy az európai adófizetők számára mekkora pénzügyi terhet jelent majd ez a konstrukció, nehéz megbecsülni, mivel nem ismerjük a részleteket.

Most hallottuk azt, hogy ebben a csomagban lesz tizenhét teljes Patriot-rendszer

– mondta Koskovics Zoltán. Ezek beszerzési ára három évvel ezelőtt volt egymilliárd dollár, a mai piaci áruk ennek többszöröse lehet – emlékeztetett.

Ennek a piaci árát nem fogjuk tudni, mert nem kötik majd az orrunkra, de az biztos, hogy az egymilliárd dollárnak a többszöröse. Tehát szerintem kétmilliárdnál kezdődik, úgyhogy önmagában ez a tizenhét Patriot-rendszer több mint 30 milliárd dollár

– hangsúlyozta. Persze attól, hogy ezt a tizenhetes számot felkapta a sajtó, még nem lehetünk biztosak benne, hogy ez mennyire valós. A németek például most már arról beszélnek, hogy a rájuk eső öt Patriotot esetleg mégsem adnák át mind – fedte fel a szakértő. Az is fontos kérdés, hogy mi van jelenleg készleten az Egyesült Államokban.

Mert a megállapodás, ha jól értem a politikusok szavait, úgy szól, hogy most az európaiak átadják Ukrajnának azt a vastartalékot, amivel még rendelkeznek. Tulajdonképpen lecsupaszítják a készleteiket, és az amerikaiak, ha megérkezett a pénz és sikerült legyártani, akkor pótolják ezeket

– emlékeztetett Koskovics Zoltán. Azt pedig, hogy mikor tudják legyártani, megint csak nem tudjuk. Bár az amerikai hadiipar legendásan erős, amikor korábban tíz napra leállították a Patriot-rendszerekhez való rakéták szállítását Ukrajnába, azt a készletek veszélyesen alacsony szintre csökkenésével indokolták.

Úgy gondolom, hogy a prioritási sorrend az Egyesült Államok szempontjából az lesz, hogy legyártják azt, ami a saját minimális elvárásuk, aztán helyreállítják az izraeli Vaskupolát, és utána jöhetnek az európaiak

– vélekedett az elemző. Hogy a Patriotokon kívül mi érkezhet még Európába, arról szintén csak találgatni lehet.

Amit az amerikaiak nagyon könnyen átadhatnak, mert jelentős tartalékokkal, tehát többezres készlettel rendelkeznek, az egy JASSM nevezetű, nagyon modern cirkálórakéta. Ez egy nagyon hasznos, de támadóeszköz, tehát ez Ukrajna légvédelmét nem fogja tudni megerősíteni

– hozta fel a szakértő, hozzátéve, hogy a JASSM ennek ellenére képezhet valamilyen elrettentő hatást, hiszen a rakéta rendelkezik a lopakodótechnológia bizonyos elemeivel, ezért az orosz légvédelemnek – legalábbis kezdetben – komoly nehézségei lesznek az ilyen jellegű támadások elhárításában. Hogy ténylegesen milyen nyomást helyezhetnek az oroszokra az ebben a konstrukcióban megvalósuló fegyverszállítások, az akkor fog kiderülni, amikor ezek az eszközök megérkeznek a harctérre.

Úgy gondolom, hogy ha ezt a modern cirkálórakétát átadják az ukránoknak, az egy jelentős katonai nyomás lesz. Tehát komoly károk fognak keletkezni Oroszországban, ha az ukránok bevetik, de feltételes módban beszélünk, mert ez csupán feltételezés

– értékelt Koskovics Zoltán. Bár sok a nyitott kérdés a megállapodással kapcsolatban, magát a mechanizmust értjük: az európaiak több tíz milliárd dollárt fizetnek az amerikaiaknak, majd ezeket a fegyvereket továbbadják Ukrajnának.

Ez pedig azt jelenti, hogy az Egyesült Államok – papíron legalábbis – kiszállt a háborúból

– húzta alá a szakértő. Donald Trump számára most az a prioritás, hogy kiszálljon az orosz–ukrán háborúból, és ezzel a bejelentéssel tett egy lépést ebbe az irányba.

Belpolitikai szempontból az a legfontosabb, hogy ez ne Trump háborúja legyen, hanem maradjon meg a demokraták vagy Joe Biden háborújának, vagy legyen az európaiak háborúja. Trump eddig próbálkozott a tűzszünet tető alá hozásával, de ha az oroszok és az ukránok hajthatatlanok, akkor neki az első számú prioritás, hogy kiszálljon

– összegzett az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője az Origónak adott interjúban.

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.