Magyar sikerek Brüsszelben

Lényeges engedményeket sikerült elérni a magyar félnek a csatlakozási tárgyalások tegnapi fordulóján. Az EU elfogadja Magyarországnak azt az igényét, hogy a hozzá hasonló népességű tagországokkal azonos számú, 24 képviselőt küldhessen az Európai Parlamentbe.

Megállapodás született arról is, hogy az unió elfogadja a külföldiek termőföldtulajdonhoz jutásával kapcsolatos védzáradékra bejelentett magyar igényt. Magyarország a tőke szabad áramlásával kapcsolatos fejezetben korábban elért megállapodás alapján hétéves átmeneti ideig korlátozhatja a külföldiek termőföldtulajdonhoz jutását. A védzáradék szerint ez az időszak három évvel meghosszabbítható lesz, ha lejártakor még mindig jelentős különbség áll fenn a magyarországi és a külföldi földárak között.

Feltétel azonban, hogy a döntést erről az Európai Bizottságnak kell majd meghoznia.
Az egész tárgyalási folyamat legtöbbet vitatott és politikailag egyik legkényesebb területén, a közvetlen mezőgazdasági támogatások ügyében is történt elmozdulás. Nem változott az EU-nak az az eddigi ajánlata, amely szerint az újonnan csatlakozó országok tagságuk első évében az uniós támogatási szint 25 százalékára lennének jogosultak, ez a következő két évben 5-5, majd évente 10 százalékkal emelkedne, s 2013-ban érné el az akkori uniós szintet. Új mozzanat viszont, hogy ha 2006 után a közösségi támogatások csökkennének, akkor az átmeneti időszak lerövidülhet. Az újonnan csatlakozó országoknak járó támogatások százalékos emelkedésének üteme ugyanis ebben az időszakban is változatlan maradna.
Emellett az unió hozzájárulna ahhoz, hogy az új tagországok a csatlakozás utáni első három évben a támogatásokat úgynevezett nemzeti kiegészítéssel a közösségi szint legfeljebb 40 százalékáig növeljék. A gyakorlatban ez az első évben 15, a másodikban 10, a harmadikban pedig 5 százalékos emelkedést tenne lehetővé az unió eredeti ajánlatához képest. Nem esik viszont egybe a magyar igénynyel, amely szerint az unió által nyújtott és az elvileg járó 100 százalékos szint különbségének az 50 százalékát lehessen saját forrásokból fedezni. A 2007-től kezdődő időszakban a kiegészítések mértéke 10 százalék lehet évente.
További engedmény, hogy az EU a 2004-es évre egy összesen egymilliárd eurós, „készpénzáramlást megkönnyítő” alapot bocsátana az új tagországok rendelkezésére, a közvetlen mezőgazdasági kifizetésekkel kapcsolatos likviditási gondok enyhítésére. Az egyes országok ebből költségvetési hozzájárulásuk arányában részesülnének; Magyarországra körülbelül 160 millió euró jutna.
A költségvetési fejezettel kapcsolatban az EU 147 millió eurós alapot ajánlott fel Magyarországnak a 2004–2006 közötti időszakra a határ-ellenőrzési rendszer fejlesztésére, illetve általában a schengeni követelmények teljesítésének támogatására. Emellett elvégezte a 2004-es évben szükséges pénzügyi kiigazításokat, ami többek között azt jelenti, hogy – mivel a csatlakozás a tervek szerint májusban történik meg – a közösségi költségvetésbe fizetendő hozzájárulások automatikusan egyharmaddal csökkennek. Így teljesülni fog az az igény, hogy Magyarország tagsága első évében jobb pénzügyi pozícióban legyen, mint az azt megelőzőben.