Gál J. Zoltán kormányszóvivő a Fehér Házban megtartott találkozóról beszámolva lapunknak első helyen emelte ki, hogy a kormányfő tájékoztatta vendéglátóját a magyar belpolitikai viszonyokról és biztosította, hogy a megszilárdult demokráciában „nincsenek megengedve a szélsőségek”. Ez utóbbit különösen jó néven veszik Washingtonban – tette hozzá. Kérdésünket, hogy Medgyessy beszámolója – különösen az előző kormányt a napokban ért számtalan vád tükrében – objektív vagy pártszempontú volt-e, Gál visszautasította, mondván, hogy a tárgyalások során a kormányzat mindig Magyarország jó hírét veszi alapul. A szóvivő szerint az előző kormányt ért és a napokban publikált vádak „nem a jelenlegi kormánytól, hanem amerikai újságíróktól és szakértőktől” származnak, amelyeket mindazonáltal „érdemes elolvasni és elgondolkodni rajtuk, főleg azoknak, akikre vonatkozik”. (Juhász Ferenc MSZP-s honvédelmi miniszter a napokban egyik nyilatkozatában antiszemitának nevezte az Orbán-kormányt – a szerk.)
A Bush elnökkel folytatott megbeszélés után Medgyessy Péter nagyon izgalmasnak, érdekesnek nevezte az eszmecserét. A kormányfő elmondta, hogy új fejezetet akarnak nyitni a magyar–amerikai kapcsolatokban. A nemzetközi kérdésekről véleményt cserélve a miniszterelnök elmondta az amerikai elnöknek, hogy Magyarország stabilizáló szerepet akar játszani a közép-európai térségben. Medgyessy Péter tegnap előadást tartott a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában (CSIS) is, ahol egyebek között kijelentette, hogy az élet nem igazolta a romániai munkaerő tömeges Magyarországra áramlásával kapcsolatos aggodalmat.
A megbeszélésen a felek természetesen érintettek aktuális kérdéseket is, így Medgyessy biztosította az Egyesült Államok első emberét a terror elleni harc és az Irakkal kapcsolatos politika magyar támogatásáról, de hitet tett a NATO új védelmi képességeihez történő fokozott hozzájárulás mellett is. Az európai uniós integrációs folyamatról beszámolva Bushnak is prezentálták a „Több Európa, de nem kevesebb Amerika” szlogent, melyet a szóvivő tegnap már azzal a magyarázattal egészített ki, hogy „Magyarország számára egyenlő fontosságú az európai integráció és az amerikai kapcsolat”. Ezzel kapcsolatban Kovács úgy nyilatkozott, hogy „mindent meg fogunk tenni azért, hogy az uniós csatlakozás után is megmaradjanak a befektetésösztönző intézkedések”. Ismert: a EU-nagybizottság e heti ülése után a Fidesz is támogatásáról biztosította azokat a lépéseket, amelyeket a kormány a befektetőknek nyújtott kedvezmények megőrzése érdekében tesz, bár ez szakértők szerint kétségtelenül nem könnyíti meg a versenyfejezet lezárását.
A miniszterelnök és az elnök találkozóját megelőzően, illetve azt követően Medgyessy találkozott az amerikai kormányzat szinte összes vezető tisztségviselőjével, így Colin Powell külügyminiszterrel, John Aschroft igazságügy-miniszterrel, illetve Dick Cheney alelnökkel, és Donald Rumsfeld védelmi miniszterrel – ez utóbbi a Fehér Házzal szemközt lévő szállásán látogatta meg Medgyessyt napi programjának zárását megelőzően.
A kormányfő pénteki programja zárásaként kongresszusi képviselőkkel, köztük a demokrata magyar származású Tom Lantossal (aki, mint lapunk megírta, a látogatást megelőzően meggyőződését fejezte ki arra nézve, hogy sikerül meggyőzni Medgyessyt a svéd Gripen-ügylet törléséről) vacsorázott.
Felkészülés a kellemetlen kérdésekre. Értesüléseink szerint a miniszterelnöki delegáció az amerikai út előtt egyfajta „vészforgatókönyvet” dolgozott ki arra az esetre, ha a tárgyalópartnerek részéről kérdés vetődne fel Medgyessy Péter titkosszolgálati múltjával kapcsolatban. Ismeretes, hogy a szocialisták részéről türelmetlenül várt amerikai meghívó azért késett, mert Washington meg akart bizonyosodni arról, hogy Medgyessy a helyén marad. (MN)
Lengyelország
Miért rendelték vissza Tuskék a lengyel nagykövetet Budapestről?
