Az S&P arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány célkitűzéseiben jövőre 4,5 százalékos, 2004-ben háromszázalékos, GDP-arányos államháztartási hiányt tervez, ezzel szemben a hitelminősítő szerint a reális célkitűzés 5,4, illetve 4,3 százalék lehet. A különbség abból adódik, hogy az S&P szerényebb gazdasági növekedéssel, valamint a költségvetési kiadások tervezettnél kisebb mértékű csökkentésével kalkulál.
Másfajta lépésre szánta el magát a Moody’s, amely megszüntette az EU-tagjelölt országok – így Magyarország – szuverén kül- és beladóssága közötti különbséget. Az így létrehozott új besorolás a magyar szuverén adósság vonatkozásában két fokozattal javult, A3-ról A1-re. A hitelminősítő a lépést az EU-konvergencia erősödésével indokolta. A hitelminősítő ezt követően felülvizsgálja hat magyar kereskedelmi bank minősítését, amely várhatóan felminősítést fog eredményezni. A magyar bankszektor az utóbbi években a térség egyik legversenyképesebb részévé vált.
Dömötör Csaba: Nyárközepi jótanácsok Magyar Péternek
