Továbbra is brit zászló Gibraltáron

Az Európa déli csücskében fekvű parányi Gibraltár valamivel több, mint húszezer választópolgárának 99 százaléka szavazott az ellen, hogy a térségben Nagy-Britannia és Spanyolország megossza a szuverenitást. Az eredmény igazából senkit sem lepett meg, hiszen azon túl, hogy Gibraltár – kezdve az angol nyelv hivatalos használatától egészen a brit rendőrökig, az úgynevezett bobbykig – ízig-vérig brit sajátságokat hordoz magán, a befektetők adóparadicsomaként tartják számon. Minderre mi sem jellemzőbb, hogy a lakosság száma gyakorlatilag megegyezik az itt bejegyzett vállalatokéval. Ráadásul nem spanyolok, hanem jórészt azoknak a bevándorlóknak a leszármazottai élnek Gibraltáron, akik azután telepedtek ide, hogy a Royal Navy 1704-ben elfoglalta a sziklát. Az, hogy Franco 16 éven keresztül lezárva tartotta a határt, még tovább erősítette a gibraltáriak helyi identitását. Így nem véletlen, hogy a voksolást ekkora érdeklődés kísérte figyelemmel, s hogy a szavazásra jogosultak 88 százaléka az urnák elé járult. A referendumot ugyan sem London, sem Madrid nem ismeri el hivatalosan, ráadásul jelenleg nem is folytatnak tárgyalásokat a megosztásról, a döntés számukra is jelzésértékű lehet. Vezető politikusok ugyanis korábban már többször kifejtették, hogy a lakosság egyetértése nélkül nem lehet változás a terület státusában.
A gibraltári kormányfő, Peter Caruana – aki amúgy szintén ellenzi a változásokat – azután döntött a népszavazás kiírásáról, hogy Jack Straw külügyminiszter júliusban bejelentette: a brit kormány elvileg támogatja a szuverenitás megosztására vonatkozó javaslatot. A lakosság véleménye azonban most is éppúgy egyértelmű, mint az ez ügyben legutóbb 1967-ben tartott voksoláskor volt.