Megállt azon háztartások jövedelmi helyzetének romlása (reálértékben) az elmúlt években, amelyekben gyermek is van, az egyes családok közötti különbségek azonban megmaradtak. Ez többek között az előző kormányzati ciklus családpolitikájával magyarázható, amelyben kiemelt szerepe volt a jövedelemhez kötött ellátásnak – ezt Lakatos Judit, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője hangsúlyozta, amikor ismertetett egy húszezer háztartásra kiterjedő vizsgálatot.
Az előnyös anyagi helyzetben lévő, jó lakáskörülményekkel rendelkező, iskolázott szülők szinte mindegyikénél a gyermek diplomaszerzése a cél, míg a nagyon hátrányos helyzetű családoknál – ahol például nincs foglalkoztatott – ez gyakran fel sem merül. Náluk az a legfontosabb, hogy a felnövekvő gyermek mihamarabb kereső legyen és jó munkahelyre kerüljön. Megállapították azt is, hogy egy községben, átlagos körülmények között élő gyereknek nincs több esélye a különórákra vagy speciális igényeket kielégítő iskolára, mint egy fővárosban élő, kedvezőtlen társadalmi helyzetű gyermeknek.
A felmérésben vizsgálták a gyermekeket ellátó intézmények igénybevételét is. Ezek hiányáról csak a községekben számoltak be, bár a fővárosban is sokan jelezték, hogy a bölcsődék, óvodák, napköziotthonok nem a munkaerőpiachoz igazodó, rugalmas időben fogadják a gyermekeket.
Miért rendelték vissza Tuskék a lengyel nagykövetet Budapestről?
