A közvetlen kifizetések és a kisüzemek halála

A bécsi Gazdasági Összehasonlító Tanulmányok Intézetének két kutatója arra a megállapításra jutott, hogy a felajánlott formában a kelet-európai kisüzemek halálát okozhatják a közvetlen uniós kifizetések. Úgy vélik, a közvetlen kifizetések mellékszínteret jelentenek, a termelési kvótáknak ennél jóval nagyobb jelentőségük van.

Osztrák gazdaságkutatók szerint az uniós közvetlen mezőgazdasági kifizetések a felajánlott formában a kelet-európai kis agrárüzemek elhalását vonják maguk után, s ez nemhogy csökkentené, hanem inkább növelné a vidék problémáit az új tagállamokban. Alapos vizsgálat után erre a következtetésre jutott Zdenek Lukas és Josef Pöschl, a bécsi Gazdasági Összehasonlító Tanulmányok Intézetének két kutatója – közölte a koppenhágai EU-csúcs záróestéjén a távirati iroda. A szakértők úgy ítélik meg, hogy a nagyobb üzemek gépekbe fektethetik a támogatást, a kisüzemeknek az összegek nem lesznek elegendők arra, hogy műszaki fejlesztésre fordítsák.
A milliárdos nagyságrend ellenére a kelet-európai közvetlen kifizetések esetében viszonylag csekély összegről van szó: az EU által javasolt formában 2005-ben az unió közvetlen kifizetéseinek mindössze három százalékát teszik ki, noha a tíz csatlakozó kelet-európai állammal az EU-ban a megművelt mezőgazdasági terület 30 százalékkal nő. A kelet-európai országok 2005-ben hektáronként 30 eurós támogatásban részesülnek, míg Ausztriában ez az összeg 130 eurót tesz ki.
Az is igaz, hogy az euró az új tagállamokban sokkal többet ér: az EU ugyan 2005-ben csak a nyugati szint 25 százalékát fizeti, de az euró vásárlóereje Kelet-Európában nagyobb, s így a kifizetés valójában a nyugat-európai szint 50 százalékának felel meg – statisztikailag. (Mint ismeretes, Magyarország a 25 százalékos közvetlen kifizetések mértékét más forrásokból 30 százalékkal kiegészítheti.) Ha a 2005-re tervezett közvetlen kifizetéseket a bérekhez mérik, még kedvezőbb a kép Kelet-Európának: egy mezőgazdaságban foglalkoztatottra vetítve évente olyan összeg áramlik a mezőgazdaságba, amely körülbelül megfelel egy ipari munkás havi bérének. A 2013-ig következő években azután megnégyszereződnek a kelet-európai mezőgazdaságba áramló közvetlen kifizetések – mutat rá a tanulmány.
A két kutató szerint azonban a kelet-európai mezőgazdaság struktúrája szempontjából a következő években más kérdéseknek nagyobb jelentőségük lesz. Úgy vélik, a közvetlen kifizetések valójában mellékszínteret jelentenek, a termelési kvótáknak ennél jóval nagyobb jelentőségük van. Rámutattak: ha a csatlakozás időpontjára kijelölt kvóták nem változnak, a mezőgazdasági termelők néhány év múlva nem tudnak profitálni megnövekedett termelékenységükből. Erről azonban jelenleg még nincs szó, ez tabutémának számít – írták.