Albright tanúskodott

Különös tanút hallgatott meg tegnap a hágai Nemzetközi Törvényszék. Madeleine Albright egykori amerikai külügyminiszter meghallgatása volt az első alkalom, hogy az amerikai kormányzat korábbi tagja részt vesz egy ilyen jellegű eljárásban.

Noha természetesen nem szállt szembe a Biljana Plavsics boszniai szerb vezető elleni vádakkal, Albright részben védelmébe vette a politikus asszonyt, aki önként adta fel magát a nemzetközi igazságszolgáltatásnak, elismerve, hogy közreműködött emberiségellenes tevékenységben. A korábbi amerikai külügyminiszter kijelentette: 1995-ben úgy tekintett Plavsicsra, mint aki garanciát nyújthat arra, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság tartsa magát a daytoni békemegállapodáshoz. Emlékeztetett arra is, hogy Plavsics szembefordult a boszniai szerb vezetők legradikálisabb – máig bujkáló – tagjaival, így Radovan Karadzsics egykori elnökkel és Ratko Mladics tábornokkal. Plavsics együttműködési készségét közben amerikai illetékesek „bátornak” minősítették.
A Balkán másik súlyos sebhelye is a figyelem középpontjába került tegnap. Belgrádnak és Pristinának együtt kell működnie a Koszovót sújtó problémák rendezése érdekében, és maradéktalanul végre kell hajtania az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó, 1244-es számú határozatát – hangoztatta kedden Belgrádban Ole Peter Colby norvég ENSZ-nagykövet, aki a Biztonsági Tanács 15 fős delegációja élén több- napos látogatást tett Belgrádban és Pristinában.
A BT-küldöttség tárgyalt a pristinai és a belgrádi politikai vezetéssel, tájékozódott a koszovói helyzetről, illetve tájékoztatta a tárgyaló feleket a velük szemben támasztott követelésekről. A 15 fős delegáció kedden fejezte be tárgyalásait, s holnap tesz jelentést az útján tapasztaltakról a Biztonsági Tanácsnak.
A látogatás befejeztével Colby közölte, hogy a Belgrádnak maradéktalanul végre kell hajtania a BT-határozatot, ennek érdekében együtt kell működnie a tartományi ENSZ-igazgatással és a Koszovót sújtó problémák rendezése végett párbeszédet kell kezdenie a pristinai politikai vezetéssel. A norvég nagykövet megemlítette, hogy Jugoszláviának teljes mértékben együtt kell működnie Hágával is.
A Biztonsági Tanács küldöttsége arra bátorította a koszovói szerbeket, hogy vegyenek részt az ideiglenes tartományi intézményrendszer működtetésében, és arra kérte a belgrádi vezetést, hogy szintén ösztönözze erre a koszovói szerbeket. A norvég diplomata szerint a BT-küldöttség azt tapasztalta, hogy Koszovóban hiányzik a párbeszéd, pedig – mondta – ha a tartomány lakói együtt akarnak élni, akkor szóba kell állniuk egymással.
A világszervezet álláspontja szerint a menekülteket bátorítani kell a hazatérésre. A biztonság megteremtése és az emberi jogok tiszteletben tartása pedig létfontosságú Koszovó és az egész térség számára – szögezte le a delegációvezető.