Albright tanúskodott

Különös tanút hallgatott meg tegnap a hágai Nemzetközi Törvényszék. Madeleine Albright egykori amerikai külügyminiszter meghallgatása volt az első alkalom, hogy az amerikai kormányzat korábbi tagja részt vesz egy ilyen jellegű eljárásban.

Hírösszefoglaló
2002. 12. 17. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Noha természetesen nem szállt szembe a Biljana Plavsics boszniai szerb vezető elleni vádakkal, Albright részben védelmébe vette a politikus asszonyt, aki önként adta fel magát a nemzetközi igazságszolgáltatásnak, elismerve, hogy közreműködött emberiségellenes tevékenységben. A korábbi amerikai külügyminiszter kijelentette: 1995-ben úgy tekintett Plavsicsra, mint aki garanciát nyújthat arra, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság tartsa magát a daytoni békemegállapodáshoz. Emlékeztetett arra is, hogy Plavsics szembefordult a boszniai szerb vezetők legradikálisabb – máig bujkáló – tagjaival, így Radovan Karadzsics egykori elnökkel és Ratko Mladics tábornokkal. Plavsics együttműködési készségét közben amerikai illetékesek „bátornak” minősítették.
A Balkán másik súlyos sebhelye is a figyelem középpontjába került tegnap. Belgrádnak és Pristinának együtt kell működnie a Koszovót sújtó problémák rendezése érdekében, és maradéktalanul végre kell hajtania az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó, 1244-es számú határozatát – hangoztatta kedden Belgrádban Ole Peter Colby norvég ENSZ-nagykövet, aki a Biztonsági Tanács 15 fős delegációja élén több- napos látogatást tett Belgrádban és Pristinában.
A BT-küldöttség tárgyalt a pristinai és a belgrádi politikai vezetéssel, tájékozódott a koszovói helyzetről, illetve tájékoztatta a tárgyaló feleket a velük szemben támasztott követelésekről. A 15 fős delegáció kedden fejezte be tárgyalásait, s holnap tesz jelentést az útján tapasztaltakról a Biztonsági Tanácsnak.
A látogatás befejeztével Colby közölte, hogy a Belgrádnak maradéktalanul végre kell hajtania a BT-határozatot, ennek érdekében együtt kell működnie a tartományi ENSZ-igazgatással és a Koszovót sújtó problémák rendezése végett párbeszédet kell kezdenie a pristinai politikai vezetéssel. A norvég nagykövet megemlítette, hogy Jugoszláviának teljes mértékben együtt kell működnie Hágával is.
A Biztonsági Tanács küldöttsége arra bátorította a koszovói szerbeket, hogy vegyenek részt az ideiglenes tartományi intézményrendszer működtetésében, és arra kérte a belgrádi vezetést, hogy szintén ösztönözze erre a koszovói szerbeket. A norvég diplomata szerint a BT-küldöttség azt tapasztalta, hogy Koszovóban hiányzik a párbeszéd, pedig – mondta – ha a tartomány lakói együtt akarnak élni, akkor szóba kell állniuk egymással.
A világszervezet álláspontja szerint a menekülteket bátorítani kell a hazatérésre. A biztonság megteremtése és az emberi jogok tiszteletben tartása pedig létfontosságú Koszovó és az egész térség számára – szögezte le a delegációvezető.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.