Az MNB nem enged a külső nyomásnak

A forint árfolyama önmagában nem okolható a hazai vállalatok versenyképességének romlásáért – véli Járai Zsigmond jegybankelnök. A Fidesz megkérdőjelezi, hogy a kormány valóban elkötelezett az infláció leszorítása mellett.

Csak kisebb részben okolható az erős forint a magyar vállalatok versenyképességének romlásáért: abban nagyobb szerepet játszik a bérek valós teljesítménnyel összhangban nem álló emelése a versenyszektorban – mondta Járai Zsigmond, a jegybank elnöke a Nemzetközi Bankárképző Központban tartott előadásában. Rámutatott: míg az infláció szintjét az idén 5,5 százalék alá sikerült szorítani, addig a versenyszektor bérei kilenc-tíz százalékkal gyorsabban emelkedtek ennél. A jegybank becslése szerint a versenyképesség romlásából a bérek emelése nagyjából 70 százalékkal részesedik, a forint árfolyamának erősödése mintegy 30 százalékkal. Az elnök utalt arra is: az idén november 7-ig a forint árfolyama nem erősödött az euróhoz képest. Járai elutasította azt a vélekedést is, amely szerint túl agresszív lenne az infláció csökkentése: szerinte az idei és a jövő évre várt adatok tükrében inkább az infláció beragadásától kell tartani.
Járai Zsigmond leszögezte: a jegybank törvényben meghatározott feladata az árstabilitás megteremtése és fenntartása, ezért az infláció felpörgetéséhez az MNB nem járulhat hozzá. Hozzátette: a jelenlegi monetáris és fiskális politikai mix nem szerencsés, ám a jegybank csak akkor lazíthat a monetáris feltételeken, ha ehhez szigorú költségvetési és jövedelempolitika társul.
A Fidesz szerint a kormánynak egyértelműen állást kellene foglalnia arról, hogy támogatja-e az antiinflációs gazdaságpolitikát, illetve kiáll-e a jegybank függetlensége mellett – derült ki az ellenzéki párt tegnapi sajtótájékoztatóján. Áder János frakcióvezető szerint teljességgel elfogadhatatlan Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elnökének támadása Járai Zsigmond jegybankelnökkel szemben, amelyhez a kormány „csendestársként” csatlakozott. A politikus felszólította a Medgyessy-kormányt, hogy valljon színt: kiáll-e Magyar Nemzeti Bank függetlensége és az antiinflációs politika mellett, vagy a „spekulánsok” pártjára áll.
Áder János azért is érthetetlennek nevezte Széles Gábor felvetését a forint gyengítésére, mert a jegybank a kormánnyal együtt állapodott meg a jövőre tervezett 4,5 százalékos inflációs mértékben, és erről jelentést is küldött az Európai Uniónak. A politikus utalt arra, hogy az unióban az egyik legfontosabb gazdasági érték az alacsony infláció, az árstabilitás, és ha az euróövezethez kívánunk majd csatlakozni, akkor három százalék alá kell vinni a pénzromlás mértékét. Megjegyezte: a tíz tagjelölt ország közül csak Szlovéniában roszszabb az inflációs mutató, mint Magyarországon, ugyanakkor Németországban csupán egyszázalékos a fogyasztói árnövekedés éves üteme. Áder emlékeztetett arra is, hogy a Horn-kormány idején a ciklus elején jellemző 18 százalékos inflációt két év alatt 30 százalékra „tornázták fel”, majd 17 százalékra csökkentették. Megfogalmazása szerint a polgári kormány és a jegybank közös erőfeszítéseinek köszönhetően 2002-re az inflációt sikerült tartósan öt százalék alá szorítani.
Varga Mihály, a költségvetési bizottság fideszes elnöke azt emelte ki, hogy a magasabb infláció jelentősen rontja ez emberek életszínvonalát, bár ironikusan megjegyezte: lehet, hogy a „szegénységpárti” miniszterelnököt ez nem zavarja. Szerinte Széles Gábornak Medgyessy Péter ajtaján kellene kopogtatnia, ha elégedetlen a gazdaságpolitikával. Álszentnek nevezte azokat a szocialista politikusokat, akik a forint erősödése miatt a vállalkozókat érő hátrányok ügyében a polgári kormányra mutogattak, most pedig a jegybankot támadják. Varga Mihály felidézte, hogy tavaly októberben elfogadtak egy támogatási csomagot a kis- és a középvállalkozóknak, amely többek között tartalmazta a megemelt exporttámogatást és a hitellehetőségeket.
A sajtótájékoztatón a politikusok arra is utaltak, hogy nem ez az első támadás a Magyar Nemzeti Bank elnöke ellen. Támadásnak ítélik a jegybanktörvény legutóbbi módosítását is, amikor véleményük szerint korlátozták az MNB függetlenségét.
Alapvető gazdaságstratégiai érdek a fiskális és a monetáris politika összhangjának megőrzése – értettek egyet a gazdaságpolitikai konzultatív kutatói tanács ülésén a résztvevők – derül ki a GKM tegnapi, az MTI-nek eljuttatott közleményéből. A minisztérium vezetői és vezető gazdaságkutatók az ülésen úgy fogalmaztak: a fiskális és a monetáris politika összhangjáról olyan szakmai párbeszédet kell kezdeményezni, amely kizárja, hogy „a monetáris politikáról szóló diskurzus gazdasági érdekcsoportok túszává váljon”.

Vezércikk a 7. oldalon