Mennyire meghatározó az atomerőművek életében a biztonság, és ezen a téren milyen a Paksi Atomerőmű nemzetközi megítélése?
– Az atomerőműveknél a világon mindenütt, így Pakson is a biztonság a kulcsszó. A biztonság vonatkozásában hármas felelősség terheli a Paksi Atomerőművet: a nukleáris biztonság, az energiaellátás biztonsága és a fizikai biztonság, vagyis az erőmű védelme. Bár igaz, hogy az EU-tagországok számára jelenleg még nincs érvényben egységes előírás, mindenki szuverén módon kezeli saját, békés célú atomprogramját, de azért vannak elvárások, amelyek Magyarország csatlakozási folyamata során napirendre kerültek. Köztudott, hogy a Paksi Atomerőmű 1996-ban egy nagyléptékű biztonságnövelési folyamatba kezdett, amelynek összköltsége eléri a 60 milliárd forintot. A biztonsági intézkedések végrehajtása gyakorlatilag befejeződött, ezzel – idézve a brüsszeli megbízás alapján ellenőrzést végző Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetségének véleményét – a Paksi Atomerőmű biztonsága minden vonatkozásban megfelel az uniós tagországok hasonló korú atomerőműveinek. Az elmúlt két évtizedben 25 alkalommal folyt független, nemzetközi ellenőrző vizsgálat az atomerőműben. A vizsgálatok – természetesen az előre mutató kritikus észrevételeken túl – mindig jónak minősítették a paksi blokkok műszaki állapotát, üzembiztonságát, kiemelték a személyzet felkészültségét és a biztonság iránti elkötelezettségét.
– Milyen paraméterek alapján lehet összehasonlítani a világon működő több mint négyszáz atomerőművi blokkot?
– A világszerte jelenleg működő 430 atomerőművi blokkot, ha nehéz is összehasonlítani, a nemzetközi szaksajtó mégis igyekszik valamilyen mutatószám alapján rangsorba állítani. Erre legalkalmasabbnak a teljes üzemidőre vetített teljesítménykihasználási tényező kínálkozott, amely objektív, nem manipulálható adat. A Paksi Atomerőmű mind a négy blokkja sok éve a ranglista első 35 helyének valamelyikén szerepel, bár az újabb erőművek üzembe lépésével az átlagos teljesítménykihasználás is javul. A paksi blokkok helyezése olyan kiemelkedő eredmény, amellyel kevés ország büszkélkedhet. Az országok közötti rangsort Finnország vezeti, a második pedig Magyarország. Ebből a teljesítményből indirekt módon következtetni lehet az erőmű biztonságára is, hiszen egy műszaki, biztonsági problémákkal küszködő és hatósági gondokat halmozó erőmű nehezen tud jól teljesíteni. Büszkék lehetünk erre az eredményre.
– Néhány éves szünet után a világ egyre több országában ismét napirendre került a nukleáris-energia-termelés továbbfejlesztése. Mennyire érződik ez a tendencia hazánk szűkebb környezetében?
– Az USA új energiapolitikája nagy szerepet szán a jövőben az atomenergiának. A jelenleg működő 104 blokkjuk közül tíz már rendelkezik meghosszabbított, 60 évre szóló üzemeltetési engedélylyel, és csak az elmúlt évben 12 blokk kapott teljesítménynövelési engedélyt. Finnországban a loviisai erőműben 9 százalékkal, az olkiluotói erőműben pedig 18 százalékkal növelték a teljesítményt. A parlament az ötödik finn atomerőművi blokk építésére adott elvi engedélyt. Az Európai Unióban a villamosenergia- termelés 35 százalékát atomerőművekben állítják elő, a tizenöt tagországból nyolcban működik atomerőmű, összesen 143 blokkot üzemeltetve. A tíz tagjelölt országból öt üzemeltet összesen 19 blokkot. Az Európai Bizottság megítélése szerint a kyotói szerződés célkitűzéseinek elérése az atomenergia alkalmazása nélkül megoldhatatlan. Az EU energiaellátása ma 50 százalékban, húsz éven belül pedig 70 százalékban az importtól, főleg a gázimporttól függ. Ezért a kiszolgáltatottságot csökkenteni kell, ennek eszköze
a nukleárisenergia-termelés. A közvélemény-kutatások szerint az unió lakóinak többsége támogatja az atomenergia alkalmazását, ha a hulladékok kezelése megoldódik.
– A lakosság többsége Magyarországon is támogatja az atomenergia alkalmazását, de a hulladékok végleges elhelyezése szintén megoldatlan. Hol tart ma a hulladéktározó létesítése?
– A kiégett üzemanyag és a kis és közepes aktivitású hulladékok végleges tárolója további telephelykutatást igényel. A kiégett fűtőelemek átmeneti tárolása az erőmű telephelyén a behelyezéstől számított 50 évig biztosított. A kis- és közepes aktivitású szilárd hulladékok elhelyezése 2008-ig megoldott, a folyékony hulladékokat feldolgozó technológia (térfogat-csökkentéses módon) létesítés alatt áll. A kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére indított kutatások Bátaapáti térségében nagyon kedvezők, a tároló építésének megkezdéséhez a parlament előzetes elvi hozzájárulása jövő évben lesz időszerű. A nagy aktivitású hulladékok elhelyezésére Boda térsége a legkedvezőbb. Az uniós irányelv tervezetéből kiindulva az ottani kutatások felgyorsítása várható. A hulladékelhelyezés terén elért tudományos és műszaki fejlődés azt jelenti, hogy ma már rendelkezésre állnak a szükséges technológiák, bármilyen fajta hulladék biztonságos elhelyezéséről legyen szó.
– A Paksi Atomerőmű stratégiai szerepe tagadhatatlan. Ebben a helyzetben miként készülnek az új kihívásokra, a januártól megnyíló villamos energiai versenypiacra?
– Az ország villamosenergia-ellátásának 40 százalékát biztosítja a legolcsóbban termelő (7,29 forint/kilowattóra) hazai erőműként Paks, ezért stratégiai szerepe nyilvánvaló. Ebből kiindulva nemcsak az energiarendszer pillére, hanem az egész magyar gazdaság alapvető szereplője. Az idén befejeződött az az 1996-ban kezdődött és 60 milliárd forintba került biztonságnövelő projekt, amely alapján a Paksi Atomerőmű mindenben megfelel a hasonló korú nyugat-európai atomerőművek biztonsági követelményének. Ezzel együtt elkészült az a projekt is, amely az erőmű földrengésvédelmét az európai előírásoknak megfelelő szintre hozta. Befejeződött az élettartam-hoszszabbítást előkészítő program, amely szerint semmilyen biztonsági és műszaki akadálya nincs annak, hogy az erőmű blokkjai további húsz évig működjenek. Az elvi hatósági engedélyek megszerzése 2008-ban aktuális, a program teljes költsége 100-150 milliárd forint, ennek finanszírozása saját forrásból megoldható. Ugyancsak befejeződött a blokkok teljesítménynövelését előkészítő projekt. A biztonsági elemzések szerint 8 százalékos, vagyis 150 megawattos teljesítménynövelés a kiterjesztett élettartam végéig megvalósítható. Az erőmű, bár alapvetően a közüzemi szektor ellátása a feladata, meg szeretne jelenni a januártól megnyíló versenypiacon is. Az elvégzett számítások szerint kezdetben évi 200 gigawattóra teljesítményt értékesíthet majd a versenypiacon, amely még az olcsó importenergiával is versenyképes áron tud megjelenni.
– A tulajdonos Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. vezetőinek elképzelése szerint tőzsdeképessé kell tenni a cégcsoportot, amely tulajdonképpen egyfajta privatizálás. Mit jelenthet mindez az atomerőmű jövője szempontjából?
– Az MVM esetleges privatizálása az ÁPV Rt. hatáskörébe tartozik, de elsőként a cég konszolidálását kell megoldani, mert jelenleg közel 50 milliárd forintos veszteséggel küzd. Még az MVM 49 százalékának értékesítése esetén is megmaradna a cég, így az atomerőmű többségi állami tulajdona is.
Hármas-Körösben
Medúzára bukkantak a Hármas-Körösben Gyomaendrődnél
