Drága vizsgálódás

Répássy Róbert fideszes képviselő novemberben egyszerre 27 kérdést nyújtott be Kiss Elemérnek, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek. A kérdések többsége Keller László közpénzügyi államtitkár tevékenységével kapcsolatos, a többi a MeH-en belüli változásokat firtatja. Répássy többek között azt tudakolja, milyen demokratikus minta alapján hozták létre az államtitkárságot; mennyibe kerül annak fenntartása; milyen ügyekben vizsgálódik Keller és milyen indokkal végezteti magáncéggel az állami cégek átvilágítását. Az előző kormány idején egyébként éppen Keller László bombázta hasonló akcióval Stumpf István kancelláriaminisztert. Kiss Elemér a napokban küldte meg válaszát Répássy Róbertnek. Az alábbiakban a korábban feltett kérdéseket párosítottuk az azokra most megadott válaszokkal.
Répássy Róbert (R. R.): – Nem tartja-e aggályosnak, hogy az állami költségvetésből gazdálkodó szervezetek, cégek átvilágítását politikai államtitkár, Keller László végzi?
Kiss Elemér (K. E.): – Keller László államtitkár úr nem végez cégátvilágítási tevékenységet, és ilyen feladatokat az általa vezetett Közpénzügyi Államtitkárság sem lát el.
R. R.: – Folytatott-e vizsgálatot Keller László az augusztus 20-i tűzijáték megszervezésével kapcsolatban?
K. E.: – Nem.
R. R.: – Folytatott-e vizsgálatot Keller László a Szonda Ipsos kormányzati megrendeléseiről?
K. E.: – Nem.
R. R.: – Folytatott-e már Keller László a Medgyessy-kormány közbeszerzéseivel kapcsolatos eljárásokat is, vagy ezeket speciálisan az előző kormány kriminalizálására találta ki?
K. E.: – Igen, az államtitkár úr tájékozódott a Medgyessy-kormány egyes közbeszerzéseiről is, de vizsgálatot nem folytatott. Megjegyzem, az, hogy egyes bűncselekmények törvényi tényállása megvalósul-e, vagy sem, nem politikai, hanem büntetőjogi kérdés. Ebből következően, aki bűncselekményt követ el, az nem menekülhet a politika védőszárnyai mögé.
R. R.: – Melyik demokratikus jogállam szolgált mintául a Keller László vezette hivatal által végzett „átvilágítási” eljárási mód kidolgozásához?
K. E.: – A fentiekből adódóan semmiféle „átvilágítási” eljárási mód kidolgozásáról, alkalmazásáról nem lehet beszélni.
R. R.: – Mekkora összeget fizet ki öszszesen az államtitkárság az összes, megjelölt cég átvilágításáért?
K. E.: – A Közpénzügyi Államtitkárság egyetlen céget sem bízott meg átvilágítással, tehát nem is fizet ilyen munkáért.
R. R.: – Folytatott-e vizsgálatot Keller László a kormányzati mobiltelefon-tenderrel kapcsolatosan?
K. E.: – Nem.
R. R.: – Milyen meghatalmazása van a cégek tulajdonosi jogait gyakorlóktól Keller Lászlónak arra, hogy az átvilágítási vizsgálatokat megkezdhesse? Mi az oka annak, hogy az alkotmányban és más jogszabályokban megjelölt állami szervezetek helyett Keller László hivatala magáncégekkel végezteti el az átvilágításokat?
K. E.: – Megismételni tudom csak, Keller László államtitkár úr nem végez és nem végeztet cégátvilágítási tevékenységet, és ilyen feladatokat az általa vezetett Közpénzügyi Államtitkárság sem lát el.
R. R.: – Medgyessy Péter azt mondta a választási kampányban, hogy tűrhetetlen egy ekkora, centralizált Miniszterelnöki Hivatal. Tudja-e ön, hogy hányan dolgoztak a Miniszterelnöki Hivatalban az elmúlt négy esztendőben, és hányan dolgoznak ott jelenleg?
K. E.: – A Horn-kormány 1998-ban 307 engedélyezett létszámmal adta át a hivatalt. Ez a létszám előbb 540 főre, majd négy év kormányzás után – 2002. május 27-re – 579 főre emelkedett. Ezen túlmenően tartós megbízási szerződéssel, kvázi munkaviszonyban 88 személyt foglalkoztattak, azaz összesen 667 fős hivatalt vettem át. Ez a négy évvel korábbi létszámnak több mint kétszerese volt. A minisztériumi feladatok átcsoportosítása és az új funkciók meghatározása eredményeként a hivatal ténylegesen betöltött létszáma jelenleg 692 fő.
R. R.: – Hogyan tartja összeegyeztethetőnek a választási ígéretekkel azt, hogy a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárainak száma az előző ciklushoz képest duplájára nőtt?
K. E.: – A hivatalban a kormányzás átadását közvetlenül megelőzően kilenc államtitkár dolgozott (egy közigazgatási és nyolc politikai államtitkár). Emellett a hivatalban két államtitkári jogállású kormánybiztos is tevékenykedett. Jelenleg 13 államtitkár dolgozik a hivatalban (egy közigazgatási, tíz politikai és két címzetes államtitkár), kormánybiztosokat pedig nem nevezett ki a Medgyessy-kormány. Ezeket a számokat összevetve, nem beszélhetünk duplázódásról. Megjegyzem, hogy a hatékonyabb kormányzati munka érdekében a Medgyessy-kormány a hivatalhoz kapcsolódó két tárca nélküli miniszteri posztot megszüntette, az ezekkel összefüggő feladatokat politikai államtitkárok látják el. (…)
R. R.: – Hány állami vezetői juttatással rendelkező munkatárs dolgozik jelenleg a Miniszterelnöki Hivatalban?
K. E.: – A hivatalban 39 állami vezető juttatással rendelkező munkatárs dolgozik jelenleg. Összehasonlításul: az előző kormányzati ciklusban az állami vezetői juttatásokkal rendelkező munkatársak száma 37 fő volt.
R. R.: – Mennyibe kerül az adófizetőknek Keller László államtitkárságának fenntartása?
K. E.: – A hivatal igazgatása 2002. évi költségvetéséből a Közpénzügyi Államtitkárság kiadásaira az alábbi előirányzatot biztosítottuk: személyi juttatásokra 26,691 millió, munkaadót terhelő járulékokra 8,570 millió, dologi kiadásokra 17,036 millió, azaz összesen 48,297 millió forintot. A Közpénzügyi Államtitkárság ellátásával kapcsolatban a Miniszterelnökség közbeszerzési és gazdasági igazgatóságánál az alábbi kiadások merültek fel: egyszeri beruházási kiadások (autó, telefon, informatika) 18,507 millió forint értékben, eddigi működésre 3,283 millió, azaz összesen: 21,790 millió forint értékben történtek. Mindösszesen a Közpénzügyi Államtitkárság fenntartására 2002-ben 70,087 millió forint fordítódik.
R. R.: – Hány mobiltelefont vásárolt a Miniszterelnöki Hivatal az új munkatársaknak?
K. E.: – A munkatársak részére a hivatal – 2002. május 26-i állapot szerint – 418 darab mobiltelefont biztosított. Ez a szám november 19-én 484 volt.
R. R.: – Nem tartja-e a „pacta sunt servanda” polgári jogi alapelvébe ütköző magatartásnak azt, hogy érvényes és teljesített szerződések ellenértékét nem fizetik ki a Medgyessy-kormányba tartozó miniszterek?
K. E.: – Nincs tudomásom arról, hogy a hivatal érvényes és teljesített szerződés ellenértékét ne fizette volna meg. Talán nem véletlen, hogy ilyen konkrét esetet képviselő úr sem említ meg, csupán általánosságban ad hangot aggályainak és hívja fel a figyelmet a „pacta sunt servanda” polgári jogi alapelv betartásának szükségességére. Biztosíthatom önt, a kormány tagjai ezt az elvet semmivel sem tartják kevésbé betarthatónak, mint például azt, hogy a szerződések ne ütközzenek a jó erkölcsbe, ne játsszák ki a jogszabályi előírásokat vagy éppen ne tartalmazzanak feltűnő értékaránytalanságot.
***
A képviselő elégedetlen. Számos kérdésre nem kaptak választ Kiss Elemér kancelláriaminisztertől, és több esetben a házszabálynak nem megfelelő egyszavas volt az írásban adott felelet – reagált a válaszokra Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője. Elmondta: kiderült, hogy Keller László közpénzügyi államtitkár a Medgyessy-kormány egyetlen közpénzelköltéssel kapcsolatos döntését sem vizsgálta. Kiss Elemér válaszából tehát az következik, hogy az államtitkár feladatköre csupán az előző kormány tevékenységének vizsgálatára korlátozódik, az a cél, hogy valamilyen módon igazolja az MSZP–SZDSZ-koalíció koncepcióját. A válaszokból Répássy szavai szerint kiderült, hogy az elmúlt fél évben 70 millió forintot költött el a Keller László által vezetett államtitkárság. Arra azonban a kancelláriaminiszter nem tudott választ adni, hogy milyen alkotmányos alapon vizsgálódik a közpénzügyi államtitkár olyan ügyekben, amelyekben az erre jogosult szerveknek, az ügyészségnek és a rendőrségnek kellene eljárnia. Érdekes információnak nevezte, hogy az MSZP által az előző ciklusban túlzottan felnagyítottnak nevezett Miniszterelnöki Hivatal személyi állománya a kormányváltás óta mintegy 10 százalékkal gyarapodott. (K. F.)