Elvi egyetértés született Bukaresttel

Miután a november végi magyar–román kormányfői találkozón arról született döntés, hogy a két külügyminiszter végleg egyeztesse a státustörvény módosításával kapcsolatos álláspontot, tegnap elvi szinten egyetértés született e kérdésről.

Bukarestben eldőlt, hogy több magas szintű megbeszélés valóban nem lesz a jogszabály megváltoztatásáig, de szakértői szinten folytatódik a párbeszéd. Váratlanul hosszúra nyúlt Kovács László kedd esti programja, miután a román kollégájával együtt elköltött négyszemközti vacsora a tervezettnél jóval tovább, több mint két órán át tartott. A két ország diplomáciai vezetője vélhetően sok mindent már ezen a találkozón tisztázni tudott a státustörvény módosításának ügyében. A tegnapi program is változott, ugyanis Kovács Lászlót nemcsak Adrian Nastase kormányfő, hanem Ion Iliescu államelnök is fogadta. Délelőtt a magyar külügyminiszter Markó Béla RMDSZ-elnökkel is konzultált. A külügyminiszterek közös sajtóértekezletén Mircea Geoana elmondta: azok az észrevételek, amelyeket az Európai Bizottság juttatott el Magyarországnak a státustörvénnyel kapcsolatban, tartalmazzák a román észrevételeket a tövény végrehajtásáról, az egy évvel ezelőtt Orbán Viktor és Adrian Nastase miniszterelnökök által megkötött egyetértési nyilatkozat megállapításait is. A román külügyminiszter szerint a kedvezménytörvény módosításával azt kell elérni, hogy kikerüljenek a törvényből azok az elemek, amelyek poltikai és jogi kapcsolatot létesítenek a határon túli magyarság és Magyarország között. A házigazda ismét kiállt amellett, hogy a módosítás révén Budapest szüntesse meg a törvény „területen kívüli jellegét”, és az általa diszkriminatívnak nevezett előírásokat. Kovács László ismertette azokat az alapelveket, amelyeket Magyarország az európai intézmények észrevételei alapján fogalmazott meg a törvény módosítására. Ezek között továbbra is szerepel, hogy a törvény a határon túli magyar kisebbségeknek a művelődés és az oktatás területén biztosít kedvezményeket nemzeti identitásuk megőrzése érdekében, és „nem hoz létre politikai vagy közjogi kapcsolatot Magyarország és a szomszédos országokban élő magyarok között”. Elhangzott, hogy a támogatási rendszer kialakítása az érintett állam elvi egyetértésével történik, ha pedig Bukarest és Budapest elvi szinten megállapodott a módosítás ügyében, akkor a román fél értelemszerűen érvényesítette elképzeléseit ezen a téren.
A szlovák álláspontnál sokkal békülékenyebb román viszonyulást alighanem az is elősegítette, hogy a Gozsdu alapítvány ügyének rendezésére a magyar fél mutat hajlandóságot, hiszen ez a kérdéskör is szóba került Bukarestben. Román részről emlékeztetőt adtak át Kovács Lászlónak a vonatkozó bukaresti elképzelésekről. A magyar delegáció ugyanakkor jegyzék formájában azt igényelte, hogy amíg Csíkszeredában nem nyílik főkonzulátus, addig a bukaresti magyar nagykövetség nyithasson konzuli irodát valahol a Székelyföldön. Ez a kérdés alighanem a magyarigazolványok további, minden jel szerint változó igénylési módjával áll összefüggésben.