Már most igen magas reálkamatszintet képesek realizálni a pénzintézetek, amit a jövőben tovább emelnek – nyilatkozta lapunknak Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója, aki tegnap Nyíregyházán arról beszélt, hogy eredményes évzárásra készül a pénzintézet. Mérlegfőösszegük december végéig várhatóan eléri az 570 milliárd forintot, adózás és céltartalékképzés előtti nyereségük pedig 14,5 milliárd forint lehet – jelentette ki Felcsuti Péter, aki az adózás utáni eredményt tízmilliárd forintban prognosztizálta. Az ügyfélbetét a 2001. december 31-i 253 milliárd 414 millió forintról, 311 milliárd 578 millió forintra nőtt. A hitelállomány szintén emelkedett, 355 milliárd 455 millióról, 449 milliárd 199 millióra. A cégeknek a banknál elhelyezett betétállománya október 31-én 182 milliárd 714 millió forint volt, a 2001. december 31-i 137 milliárd 895 millióval szemben. A vállalati hitelállomány öszszege 317 milliárd 796 millióról, 392 milliárd 227 milliárdra nőtt.
A kamatpolitikára visszatérve érdeklődésünkre a bank vezérigazgatója azt mondta: a cégek a relatíve magas kamatláb mellett a bankokban tartják a pénzüket. Ugyanakkor a lakossági megtakarítások csökkentek, miközben az elhalasztott fogyasztás realizálása érdekében a hiteligény drasztikusan megnövekedett. A vállalati viselkedéssel ellentétes lakossági magatartás a megtakarítások szintjének zuhanásához vezethet, ami az állam külföldi eladósodását is fokozhatja.
Felcsuti Péter úgy vélekedik, hogy a magyar gazdaság meglehetősen ellentmondásos helyzetben van, és korántsem magától értetődők az alternatívák. Reálisnak tartja azt a veszélyt, hogy 2003– 2004-ben a magyar gazdaságnak költség- és keresletinflációval egyaránt számolnia kell, hiszen a bérek, illetve az elhalasztott energia- és gyógyszeráremelések költségoldalról, a lakosság hiteligényének növekedése pedig keresletoldalról gerjesztheti az inflációt.
Felcsuti Pétert a monetáris tanács tegnapi kamatdöntéséről is megkérdeztük. Szerinte a jegybank csapdahelyzetben van, amikor a kamatcsökkentés, illetve az alapkamat változatlanul hagyása között kell választania. A napokban kialakult piaci konszenzus szerint a kettő közül az előbbi a kevésbé előnytelen megoldás – véli Felcsuti Péter. A kamatcsökkentés veszélye az, hogy tovább zsugorodnak a belföldi megtakarítások, tovább növekszik a fogyasztás, és veszélybe kerülnek a dezinflációs célkitűzések. Ha viszont nem csökkent kamatot az MNB, akkor számolni kell azzal, hogy folytatódik a recesszió, tovább lassul a gazdaság növekedése, súlyosbodnak az exportőrök gondjai, és tovább csökken Magyarország vonzereje a befektetők szemében.
origo.hu
16 méter magas kútba esett egy három éves gyerek Hatvanban
