Ki követi Kim De Dzsungot?

Szöulban még semmi nem dőlt el. A mai elnökválasztáson Ro Mu Hjun és Li Hoj Csang nagyjából egyforma eséllyel pályázik a jelenlegi elnök, Kim De Dzsung megüresedő posztjára. Az utolsó közvélemény-kutatás szerint a jelenleg is kormányzó Millenniumi Demokrata Párt jelöltje, Ro csekély előnnyel vezet fő riválisa előtt, a küzdelem azonban erősen kétesélyes.

Szentesi Zöldi László
2002. 12. 19. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A koreai kommentárok máris „történelminek” minősítették a választást, és abból a szempontból igazuk is van, hogy ilyen szoros befutóra nemigen akadt példa. Amennyiben a dél-koreai polgárok Ro Mu Hjunt választják államelnöknek, a két Korea viszonyában alapvető változások várhatóak. Ro nem rejti véka alá, hogy közeledni kíván Phenjanhoz, közvetlen tárgyalásokat sürget az észak-koreai diktárorral, Kim Dzsong Illel, nagyobb humanitárius segélyt juttatna az éhínség sújtotta kommunista országnak. Közeledési politikája bizonyos aggodalmakat kelthet Washingtonban – Bush elnök a „gonosz tengelyébe” sorolta Észak-Koreát, és erősen kétséges, hogy örömmel fogadná a déliek békepolitikáját. Arról nem is beszélve, hogy Ro bejelentette: megválasztása esetén felülvizsgálja az országban állomásozó 37 ezer amerikai katona jelenleg érvényes tartózkodási és elhelyezési feltételrendszerét. Dél-Koreában nagy felháborodást váltott ki az idei hadgyakorlaton történt tragédia, amikor egy amerikai harckocsi halálra tiport két tizenéves lányt.
Nem kétséges tehát, hogy az Egyesült Államokhoz fűződő viszony a választási küzdelem egyik sarkalatos kérdése. Az ellenzéki Nagy Nemzeti Párt jelöltje, Li Hoj Csang mintha jobban megfelelne az amerikai elvárásoknak – George W. Bush elégedetten nyugtázhatja, amikor Li „apró lépésekről” tesz említést az Észak-Koreához fűződő viszonyt illetően. A helyzetet bonyolítja, hogy az atomreaktorait újra megnyitó Phenjan és Washington viszonya történelmi mélypontra zuhant, a két Korea közeledésének jelenleg az amerikai neheztelés a legfőbb akadálya. Alighanem mindkét jelölt tisztában van azzal, hogy a jelenlegi közhangulatban ki kell játszani az „amerikai kártyát”, azzal akár választást is lehet nyerni.
A liberális Ro és a konzervatív Li összecsapása nemzedéki szembenállást is tükröz. Az ötvenhat éves Ro támogatóinak hetven százaléka még nem töltötte be a negyvenedik évét, míg a vetélytársánál tizenegy évvel idősebb Li szavazótáborában sok a nyugdíjas. Mindkét elnökjelölt járatos a jog világában: Ro emberjogi védőügyvédként, Li bíróként tett szert országos ismertségre.
A mai választás tétje nem csak Dél-Korea esetleges külpolitikai irányváltása. Ugyanilyen fontos kérdés, hogy az új elnök folytatja-e Kim De Dzsung „napfénypolitikáját”. Az öt éve meghirdetett új diplomácia lényege a nagyobb tolerancia és a társadalmi kötelezettségvállalás – ennek eredményeként kerülhetett sor a két koreai vezető, Kim De Dzsung és Kim Dzsong Il közötti találkozóra Phenjanban. Dél-Koreában sokan vágynak a valódi megbékélésre: a családegyesítések terén még bőven akad tennivaló, és mind ez idáig rendezetlen politikai és gazdasági ügyek terhelik a két állam viszonyát. Akárki kerül hatalomra a mai választás után, egy biztos, az Egyesült Államok továbbra is számíthat szövetségesére, és valamilyen formában az észak–déli tárgyalások is folytatódnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.