Kiárusítási hajrá Szerbia-szerte

Árverés, nyilvános pályázati felhívás – döntően e két formában privatizálják a még állami tulajdonban lévő cégeket Jugoszláviában. Az ottani statisztika szerint eddig 119 magyar befektető jelent meg a térségben, s összesen 883 ezer euró (212 millió forint) értékben vettek részt a privatizációban egyénileg vagy vegyes érdekeltségű társaságok alakításával.

Jogbiztonságot és jogi védelmet garantál a külföldi befektetőknek a szerb parlament által elfogadott privatizációs törvény. A honatyák rájöttek arra, hogy a helyi politikai bizonytalanság miatt távol maradnak a szövetségi köztársaságtól a befektetők. Az ország gazdasági növekedésének beindításához viszont nélkülözhetetlen a tőke és a technológiai megújhodás. A tőkevonzáshoz 2001-ről 2002-re felszabadították az árakat, reform és konszolidáció alá vonták a bankrendszert, felálltak a privatizációs intézmények, s alapvetően megváltoztak a devizagazdálkodási jogszabályok.
A helyi jogalkotók szándéka az, hogy a társadalmi és állami tulajdonban lévő javak hetven százalékát eladják. Ennek megfelelően hétezer társaság privatizációjára nyitott lehetőséget a külföldiek előtt a kormány, kötelezve az eladásra kínált társaságok vezetőit, hogy legkésőbb 2005-ig bonyolítsák le a privatizációs folyamatot. Szerbiában eszerint csak a természeti kincsek, illetve a közhasználatban lévő javak maradnak meg az állam tulajdonában, ha az állami tulajdonos képviselői képesek megfelelő befektetői érdeklődés mellett eleget tenni a kormányhatározatnak, s időre lebonyolítják a privatizációt.
A korrupció kizárásához viszont – hatályos jogszabályi előírások révén – az eladónak kötelessége garantálni a folyamat nyilvánosságát mind belföldön, mind külföldön. Ezért bármely vállalat eladásakor napvilágra kerül az adott cég vagyona és tőkéje.
Ez utóbbi nyilvánosságra hozatala azonban nem ütközik nehézségekbe, hiszen a cégek túlnyomó többsége súlyos adósságokkal küzd. Két hónappal ezelőtti adatok szerint csaknem 27 ezer fizetésképtelen társaságot tartottak nyilván Szerbiában, amelyek összesen 322 ezer embert foglalkoztattak. Ez az utóbbi tény viszont komoly problémákat tükröz a privatizációs szakértők szerint. Jelesül, hogy a nem rentábilis társaságoknál komoly létszámcsökkentést kell végrehajtani, ami a kezdeti időszakban nyilvánvaló feszültséget okoz majd a vevőknek. Az eladósodás miatt a Szerbiában eladás előtt álló 3900 kis- és közepes méretű vállalkozás közül nagyjából 1400-at várhatóan csődeljárással privatizálnak.
A szerb befektetésösztönző irodákban sajnálattal állapítják meg, hogy a kedvező befektetési lehetőségek, valamint a stratégiai és gazdasági logika ellenére sem árasztják el magyar cégek a szerbiai privatizációs ügynökségeket. Úgy tartják, hogy a jelenlegi, rendkívül gyors ütemben zajló magánosítási folyamat determinálja a következő évek erőviszonyait, s úgy tartják az ügynökségek, hogy a késlekedéssel pozíciókat veszítenek a magyarok.
Ma a Vajdaság a legdinamikusabban fejlődő régiója a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak. Nem csoda, hogy a régióba már komoly mennyiségű tőke érkezett, főként a mezőgazdasági, az építőipari, a fémipari és a kereskedelmi ágazatokba. Helyi képviselők információi szerint a vajdasági térségben elsősorban az osztrák cégek indítottak beruházási offenzívát. Ezeket a cégeket nem a gyors haszonszerzés, hanem a gazdasági térnyerés lehetősége motiválja, s nem utolsósorban az a tény, hogy a precíz vajdasági ingatlankataszter miatt biztosak lehetnek abban, hogy permentes, s ilyetén örök érvényű tulajdonú marad az a terület, amelyhez hozzájutnak egy-egy csőd szélén álló üzem vagy szövetkezet megvásárlásával. A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság területén ez nem mellékes szempont, mert a háború után a tagállamok többségében már-már nem nyomon követhetők a földek, ingatlanok tulajdonjogi viszonyai.
***
Külföldi befektetők száma a Vajdaságban
Város Szerződések 2000-ben Szerződések 2001-ben
Indija (Ingyija) 1 4
Kikinda (Nagykikinda) 1 1
Novi Sad (Újvidék) 24 110
Pancevo (Pancsova) 3 15
Ruma 2 210
Subotica (Szabadka) 6 43
Sombor (Zombor) 2 14
Zrenjanin (Nagybecskerek) 1 9
Forrás: Pannon Invest Consortium
***
befektetői toplista.
Csaknem 17 millió euró összértékű befektetéssel németországi cégek szerezték meg a legnagyobb befolyást a jugoszláv gazdaság felett. A második helyezett az Amerikai Egyesült Államok 9,7 millió euróval. Érdekesség, hogy a legkisebb külföldi beruházó egy tahiti cég, amely mindössze 549 euróért (131 ezer forintért) vásárolt magának céget Jugoszláviában. (H. T.)