A szakemberek által évek óta előre jelzett hatalmas menynyiségű ukrán és orosz gabona 2002-ben jelent meg először a világpiacon és 10-15 százalékkal letörte az árakat. Ezzel a jövőben is számolni kell, megoldást csak a minőségi hazai termelés jelenthet – mutatott rá a terméktanács első embere. A liszttermelés itthoni anomáliáinak megszüntetéséről viszont (a szakma kilenctizedének véleményével összhangban) úgy vélekedett: az a malomrendtartás életbe léptetésével orvosolható lenne. Magyarországon jelenleg 113 malom van, 72 tulajdonossal. A szakma képviselői úgy látják: ez önmagában is sok, annak meg különösen nagy a piaczavaró hatása, hogy pillanatnyilag bárki építhet malmot. Lakatos Zoltán szerint ezen a helyzeten úgy lehetne segíteni, ha új malom létesítésére csak akkor lenne mód, amennyiben egy meglévőt váltanak ki vele. Ezzel a szabályozással, illetve a kvótarendszer bevezetésével biztonsággal meg lehetne kezdeni a malmok technikai modernizációját, és garantálni lehetne, hogy az iparág hazai kézben maradjon. Ha ez nem történik meg, számítani lehet az európai konkurencia ellenséges felvásárlására a csatlakozást követően.
A terméktanács elnöke szerint nem sokkal jobb a helyzet a búza piacán sem. Itt viszont nem a belföldi verseny, hanem az ukrán gabona rontja a magyar termelők és kereskedők pozícióit. Az agresszív áron piacra dobott gabona idén duplán gyakorolt kedvezőtlen hatást a magyar búza helyzetére: az olcsóbb árak miatt nehéz beférni a piacokra, ráadásul a Keletről érkező gabonát egyes országokban differenciálatlanul rossznak minősítik. Vagyis elterjedt egy olyan téves vélekedés, miszerint a magyar búza csakúgy alacsony minőségi kategóriába sorolandó, mint az ukrán. Ennek ellenére Lakatos Zoltán szerint a megtermett 3,9 millió tonna magyar gabonából annak a kilencszázezer tonnának, amire az országnak nincs szüksége, lesz helye a világpiacon. Hatszázezer tonnányit a Magyarország rendelkezésére álló kvótán belül vámmentesen lehet beszállítani az Európai Unióba. Ez mégsem jelent automatikus értékesítési lehetőséget, mert óriási a verseny. Meg kell küzdeni az ukrán, orosz és kazah gabonával, amire van is esély, hiszen a 2002-es magyar búza sikértartalomban, hektolitersúlyban és esésszámban messze felülmúlja a keleti konkurens gabonáját. Az ukrán gabonát a felsorolt mutatók rosszabb volta mellett rovarkár is sújtja: igen sok a poloskaszúrt szem, amit a sütőipar nem tud hasznosítani. Az árak mozdulásával azonban a keleti gabonával szemben joggal felmerülő minőségi kifogás ellenére sem lehet márciusig számolni. Akkor viszont a készletek kiürülése miatt esély nyílhat a jobb minőségű magyar búza kedvezőbb áron történő értékesítésére. Ha ez mégsem történne meg, az súlyos gondot jelentene, mert a tárolási támogatás tavaszra lejár. A búzával rendelkező cégek így nehéz helyzetbe kerülhetnek.
Karalyos Zsolt, a Hajdú-Bihari Termelők Szövetségének titkára a kialakult búzapiaci helyzetet értékelve elmondta: a megkésett és nyomott áron meghirdetett intervenció nem segítette a termelőket. Így a 2002-es év a kezdetleges magyar agrárszabályozás kritikájának is tekinthető. Nagyon sok termelő azzal számol, hogy nyomott árak mellett csökkenti a vetésterületét, ami nem feltétlenül szerencsés tendencia az EU-csatlakozás előtti években. Karalyos Zsolt álláspontját erősítette meg Fráter Iván, a Körös-Völgye Kft. ügyvezető igazgatója is. E társaság 2002-ben 638 hektáron termesztett búzát, s azt kénytelen volt a szállítást követően 20 ezer forintért értékesíteni. Nem tudták megvárni a 21 ezer forintos intervenciót, mert az üzemanyag- és alkatrészköltségek, illetve a közterhek fizetése korábban vált aktuálissá, s emelkedtek a szállítás költségei is. A költségnövekedésnek, a kedvezőtlen piaci hatásoknak és az elégtelen állami szabályozásnak köszönhetően a társaság úgy döntött: jövőre csak 550 hektáron termel búzát.
A kiemelkedően jó adottságú – három év átlagában 6,3 tonnás termelési átlaggal dicsekedő – Kismacsi Növénytermesztő Kft. viszont még ilyen körülmények között is nyereségesen állít elő búzát. Amint azt Nagy Iván ügyvezető igazgató elmondta, 270 hektáron termeltek idén kenyérgabonát, s jövőre is ekkora vetésterületet állítanak be. A jó minőségű földeken a búzát a vetésforgóban a borsó után vetik, így egy műtrágyázást megspórolnak. Számukra a 21 ezer forint intervenciós ár is elegendő nyereségtartalommal bír, annak köszönhetően, hogy a kevés befektetéssel földjük igen jó minőségű és igen nagy mennyiségű búzát ad.
Nem számol a vetésterület jelentős csökkenésével Lakatos Zoltán sem. Ő úgy vélekedett: ha eddig sikerült az ország 1,1 millió hektáros búza vetésterületét megőrizni, akkor ennyivel is csatlakozik az ország az Európai Unióhoz. Változást feltételez viszont a szakember a felvásárlási, értékesítési technikákban: véleménye szerint az EU-csatlakozást követően, de már jövőre is jellemzővé válik, ami már idén is tapasztalható volt, hogy a keleti országrészben az állam és a nagy kereskedőházak vásárolják fel az aratást követően a búzát, és ők lesznek azok, akik megfelelő pillanatban a fölösleget a világpiacon értékesítik.
Vitatkozó agrártárca. Mészáros Gyula, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a malomrendtartás tervezte kapcsán elmondta: a szakma fél éve kezdeményezte a szabályozás kialakítását, ám csak egy hete tette le az anyagot a miniszter asztalára. A javaslatot most tanulmányozták, és amennyiben az EU-csatlakozást követően is működtethető rendszerre tesz javaslatot, akkor el is fogadják. Amennyiben erre nincs esély, úgy a molnárok nem számíthatnak központi szabályozásra az EU-csatlakozásig. A keleti gabona piacra gyakorolt hatásáról szólva Mészáros Gyula elmondta: tudomása szerint négyszáz- és ötszázezer tonna között van az a búzamennyiség, ami még exportra vár, s ezt nagy valószínűséggel a piac maga is le tudja majd vezetni. Ha mégsem így történne, a tárca nem zárkózik el a búza exporttámogatásától.
origo.hu
16 méter magas kútba esett egy három éves gyerek Hatvanban
