Medgyessy nem akar új költségvetést

A kedvezőtlen világgazdasági viszonyokkal indokolta a pénzügyi támogatásokról szóló EU-tárgyalások nehézségét Medgyessy Péter miniszterelnök tegnap, a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. A kormányfő szerint Magyarországnak – szemben a lengyelekkel – nincs szüksége a fejlesztési támogatásokból költségvetési célokra fordítható pénzátcsoportosításra. A miniszterelnök nem ért egyet Orbán Viktorral, aki új költségvetés megalkotását kezdeményezte.

Medgyessy Péter a legfontosabb eredmények közé sorolta, hogy az Európai Unióval kötött megállapodás következtében a korábban Brüsszel által ajánlott tíz évről hatra csökkent az átmeneti időszak a Magyarországnak nyújtandó közvetlen mezőgazdasági kifizetések kérdésében. A kormányfő elmondta: az EU 2004-ben nemcsak 25 százalékát adja a közvetlen agrárkifizetések összegének, annál jóval többet, mivel a nemzeti költségvetésből kiegészülő 30 százalékos tétel mintegy felét szintén uniós pénzből lehet majd odaadni a magyar gazdáknak. Utalt arra, hogy a csatlakozási tárgyalásokon pluszként kapott 56 millió eurós összeget erre a célra lehet majd fordítani. Hozzátette: a magyar agrárium támogatása 2004-ben 2,5-3-szorosára nőhet. Orbán Viktor exkormányfő szombati felvetésére reagálva Medgyessy Péter hangsúlyozta: a kormány nyitott arra, hogy átcsoportosítson pénzösszegeket az agrártárca fejezetén belül, „új költségvetésre azonban nincs szükség, hiszen még az eredeti előterjesztést sem fogadta el az Országgyűlés”. A miniszterelnök szerint a magyar tárgyaló delegáció jól döntött Koppenhágában, amikor a fejlesztési kötelezettségvállalásra három évre elkülönített 3,3 milliárd eurós pénzből nem kért átcsoportosítást költségvetési kompenzációra. – Mi ezt az összeget útépítésre, vasút-korszerűsítésre és környezetvédelemre fogjuk fordítani, míg Lengyelország az erre a célra neki járó pénzből csoportosított át egymilliárd eurót lényegében állami adminisztrációra, a költségvetési hiány betapasztására. Nekünk fontosabb volt a gazdasági fejlődést szolgáló összeg megtartása – fogalmazott Medgyessy Péter.
Megjegyezte: nem értékeli túl az ellenzéki bírálatokat, „ő azt az Orbán Viktort veszi komolyan, aki azt mondja, hogy Magyarország érdeke az EU-csatlakozás”. Hozzáfűzte: a koppenhágai tárgyalásokon minden fillérért meg kellett küzdeni és „az idegek harca” zajlott.
Orbán Viktor szombaton gyengének és sikertelennek nevezte a magyar tárgyaló delegációt, mivel – szavai szerint – Csehország és Lengyelország az utolsó pillanatokban jelentős többlettámogatást csikart ki az EU-tól, míg hazánk csupán azt érte el, hogy a 25 százalékos agrárkifizetéseket saját pénzéből kiegészítheti 55 százalékra. A polgári kormány miniszterelnöke új költségvetés kidolgozását kezdeményezte a „koppenhágai alku” következményei miatt. Négy pénzügyi csomag létrehozását javasolta a családi gazdálkodóknak, a nagy agrárvállalatoknak, a kisvállalkozóknak és a magyar tulajdonú nagyvállalatoknak.
Medgyessy elismerte, a csatlakozás pénzügyi feltételeiről sokkal nehezebb volt megállapodni az EU-val a korábban vártnál. Az ok: a világgazdaság állapota ma jóval roszszabb, mint néhány évvel ezelőtt, és az EU nagy befizetői, például Németország kedvezőtlenebb helyzetben vannak.
– Az EU óriási lehetőség, de nem biztosíték – figyelmeztetett Medgyessy Péter, aki szerint jó út lehet a finn és az ír modell követése a taggá válás után. Elismerte, hogy a lakosság EU-tagságra történő felkészítésében jelentős az elmaradás, de emiatt szerinte elsősorban az előző kormányt terheli a felelősség. Elhangzott: az elkövetkező időszakban a felkészítés részeként olyan leveleket kapnak majd az állampolgárok, amelyek megválaszolásából kitűnik, „merre kell tapogatózni” az uniós ismeretek átadásában. Az esetleges előrehozott választásokra vonatkozó kérdésre Medgyessy Péter kijelentette: egyelőre nem tudja megmondani, szükség lesz-e a tagsággal járó új időszakhoz politikai megerősítést kérni az országtól, vagy ráér a négyéves kormányzás után.