Nehéz a könnyűipar helyzete

Érdekvédelmi szervezetek a Távol-Keletről érkező árukkal kapcsolatos visszaélések miatt kormányzati lépéseket tartanak indokoltnak. Az ágazat kilátástalan helyzetét jól mutatja, hogy az elmúlt két hónapban az IBM-mel azonos létszámú alkalmazottat foglalkoztató több gyár volt kénytelen végleg leállítani termelését. A belpiacot védő kormány-előterjesztés vélhetően az év végéig elkészül, s azt követően annak megvalósulása már csak azon múlik, meg tudnak-e egyezni a tárcák.

Egyes távol-keleti országból érkező cipők, pólók és dzsekik alulszámlázása miatt éves szinten minimum hetvenmilliárdos bevételkiesést szenved el az ország költségvetése – nyilatkozta lapunknak Krisán László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) kereskedelmi és szolgáltató szekciójának elnöke. Hozzátette: további komoly problémát okoz a termékek valótlan megnevezése. Az áldatlan állapotok megszüntetése érdekében a tagozat a – használt gépjárműimportban korábban alkalmazott – Schwacke katalógushoz hasonló kiadványt készített a könnyűipari termékek beazonosítására és azok árának megállapítására. Ez a szakma által készített kiadvány már nagyban elősegítheti a vámosok munkáját az importtételek vizsgálatakor. Ugyanakkor az is igaz, hogy még ez sem jelenthet teljes biztonságot a csalók kiszűrésére, hiszen nehéz megmondani egy könyűipari termékről, hogy az végül is melyik csoportba tartozik. A vámos ugyanis nem bőrdíszműves vagy szabó, ezért a termék beazonosítása sem kérhető száz százalékban számon rajta. Krisán szerint ilyen esetek a későbbiekben is előfordulhatnak, viszont a katalógussal végét lehetne venni annak, hogy a cipők és dzsekik a vám és áfa alapjául szolgáló számlán tíz-húsz dollárcentes számlaértéken szerepeljenek.
Másik trükk a közterhek befizetése alóli kibúvásra, hogy az áru származási helyének egy EU-tagországot jelölnek meg, ezáltal megspórolják a vámot. A drámai helyzetet jól példázza Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnökének közelmúltban tett kijelentése: miközben mindenki az IBM-mel van elfoglalva, a textiliparban az elmúlt időszakban több jelentős – az IBM-mel csaknem azonos létszámot foglalkoztató – gyár zárt be, vagy építette le dolgozóit hazánkban. Ennek oka részben a minimálbér emelkedése, részben a feketegazdaság burjánzása volt. Nevük mellőzését kérő könnyűipari szakemberek szerint megoldást jelenthetne továbbá, ha a vámstatisztikákat ellenőriznék és elemeznék. Ez esetben ugyanis szélesebb képet kapnánk a kialakult helyzetről, s a visszaélések könnyebben felszámolhatók lennének. Az ágazat kilátástalan helyzete miatt a Magyar Könnyűipari Szövetség a gyáriparosok (MGYOSZ) támogatásával hatékony fellépést és a helyzet megoldását várja a kormánytól. Ez az igény egyébként nemcsak az ágazati szereplők és érdekvédelmi szövetségek igénye, de a jelenlegi állapotot az Európai Unió sem fogja eltűrni. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál a tervezett változtatásokról Kishonti Judit főtanácsos kérdésünkre az alábbiakat felelte: korai még konkrétumokról beszélni, hiszen a javaslaton most dolgoznak. Terveik között szerepel – egyebek mellett – a belföldi piacszabályozók módosítása, a versenyképesség javítása, melyben kereskedelemfejlesztési akciók is szerepelnek. A kormány-előterjesztés vélhetően ez év végéig elkészül, s ez után már csak az kérdéses, hogy az érintett tárcák miként viszonyulnak a változtatáshoz.
***
Szegényekhez kerül a hamisítvány. A vámosok által lefoglalt könynyűipari hamisítványokat – melyek neve egyes esetekben hasonlít, majdnem megegyezik a óriásvállalatok elnevezésével, sőt más esetekben azonos is vele – egy raktárba szállítják. A termékek további sorsáról a Karitatív Tanács dönt. Ha ezt követően a lábbeliket, pólókat és dzsekiket hajléktalanok, árvák és nehéz sorsú emberek kapják meg, akkor a termékek átadása előtt a megtévesztő termékneveket eltávolítják a holmikról. A gyengébb minőség miatt ugyanis ahhoz a multinacionális vállalatok nem adják a nevüket. Ez év első nyolc hónapjában a karitatív célt szolgáló termékek értékének összege elérte a 132 millió forintot. (Cs. A.)