Nincs szükség a nemzetiségi óvodákra?

Az országban mindössze három olyan alapítványi óvoda működik, amely kifejezetten cigány gyermekek nevelésére jött létre, ám még ezek az intézmények is anyagi gondokkal küzdenek. Debre Istvánné, a Budapesten, Csepelen található Kovács Zoltán Alapítványi Óvoda igazgatója szerint a kormány arra törekszik, hogy egyre több roma gyermek járjon óvodába, de úgy tűnik: felülről építkezik, pedig alulról kellene. Berki Judit, a Miniszterelnöki Hivatal romaügyekért felelős helyettes államtitkára, illetve Mohácsi Viktória, az oktatási tárca romaügyi miniszteri biztosa szerint a nemzetiségi, alternatív oktatásra nincs túl nagy igény, ezért számukra külön normatívát nem hoznak létre.

Elkeserítő, hogy az alapítványi óvodák 12 évvel a rendszerváltás után még mindig azon rágódnak, hogy miből tartsák fenn magukat, ahelyett, hogy azon versengenének: melyik intézmény gyermekei tudnak többet – mondta Debre Istvánné, a csepeli Kovács Zoltán Alapítványi Óvoda igazgatója. Az intézmény elsősorban a roma gyermekek oktatására jött létre. A vezető abban reménykedik, hogy a kormány jövő évtől biztosít majd az alapítványi óvodák gyermekei után is fejkvótát, hiszen ez eddig nem volt gyakorlat. Eddig kaptak ugyan óvodánként évi 670 ezer forint normatív támogatást, ám ez csak a kicsik étkeztetésére és a rezsi kifizetésére volt elegendő, márpedig – mint mondta – a minőségi oktatást csak úgy lehet elérni, ha az oktatókat is rendesen meg tudnák fizetni, ami jelenleg szinte lehetetlen. Több lehetőség is van ugyan különböző pályázatok útján pénzt „szerezni”, de ez mindig „kétesélyes”, az óvodának pedig biztos támogatásra lenne szüksége.
A Kovács Zoltán Alapítványi Óvodába olyan gyermekeket is felvesznek, akiknek szülei önkényes lakásfoglalók, vagyis nem rendelkeznek bejelentett lakcímmel. – Azzal a céllal alapítottam meg az intézményt, hogy ezeknek az embereknek a gyermekei se essenek ki az oktatási rendszerből, hiszen egészen a beiskolázásig segítünk nekik a tanulásban, sőt utána is figyelemmel kísérjük tanulmányaikat, s ha kell – és tudunk –, segítünk – meséli Debre Istvánné. A vezető megfigyelései szerint a hozzájuk érkező kicsik többsége korához képest lemaradott, beszédhibás, elvonatkoztató és kommunikatív képessége pedig hiányos.
– Hároméves kortól hatéves korukig foglalkozunk – roma nyelven is – a gyerekekkel, és ez idő alatt annyira „felfejlesztjük” őket, hogy kisegítő iskolába sem kell menniük, hiszen az óvodában rendelkezésre áll a logopédus, orvos, pszichológus – hangsúlyozta. Szerinte a roma szülők nagyobb bizalommal hozzák az alapítványi óvodába gyermekeiket, ugyanis itt a takarítótól kezdve egészen az igazgatóig mindenki cigány. Debre Istvánné szerint az óvodának nagyobb szakembergárdára, szaktudásra, ismeretanyagra lenne szüksége, de mint mondja: most minden fejlesztés alatt áll.
– A jelenlegi, régi „putriból” a csepeli önkormányzatnak köszönhetően egy újabb épületbe költözünk át, amelyhez udvar is tartozik majd, hiszen a közelmúltban ajándékoztak meg minket egy másik ingatlannal – mondja. Jelenleg 30 gyermekkel foglalkoznak az óvodában, de az igazgató ennél jóval nagyobb létszámot szeretne elérni, amihez persze több támogatásra lenne szükség. – Bízom benne, hogy az Oktatási Minisztérium valamilyen módon segíteni fog a mi és a hozzánk hasonló intlézmények gondjain, és rövid időn belül nem fogunk ilyen „alapgondokkal” küzdeni – szögezte le az igazgató.
– Egyelőre nem szükségszerű, hogy külön normatívát hozzanak létre az alapítványi fenntartású nemzetiségi óvodáknak, ugyanis tudomásom szerint az országban három ilyen intézmény létezik: a csepeli Kovács Zoltán Alapítványi Óvoda, az alsószentmártoni alapítványi óvoda – e kettő nemzetiségi óvoda –, illetve az önkormányzati fenntartású, Csapiban lévő Általános Iskola, Óvoda, Szakiskola és Kollégium, amelybe csak roma tanulók járnak – közölte Mohácsi Viktória, az Oktatási Minisztérium romaügyi biztosa. Mint mondta: az alapítványi fenntartású óvodáknak programfinanszírozásra is lehetőségük van pénzt igényelni, illetve amennyiben közoktatási megállapodást kötnek az Oktatási Minisztériummal, úgy állami támogatásban is részesülhetnek. Ugyanennek a közoktatási megállapodásnak köszönhetően azoknak a gyermekeknek, akik után a szülők kiegészítő családi pótlékot kapnak, ingyenes étkeztetést is biztosíthat az óvoda. – Szeretném, ha a magyarországi kisebbséghez, etnikumhoz tartozó gyermekek több nemzetiségi programban vennének részt, hogy többet tudjanak meg saját kultúrájukról, nyelvükről, amire van is igény – szögezte le a miniszteri biztos.
Berki Judit, a Miniszterelnöki Hivatal romaügyekért felelős, helyettes politikai államtitkára szerint szükség van az alternatív oktatást végző, nemzetiségi óvodákra, hiszen azok rendkívül sokat segítenek a roma gyermekek felzárkóztatásában, ám tapasztalatai szerint a roma szülők nem részesítik előnyben a szegregált intézményeket, gyermekeiket sokkal inkább a többségi társadalom gyermekeivel szeretnék egy intézménybe járatni. – Azoknak az intézményeknek pedig, amelyek továbbra is az alternatív oktatást szeretnék továbbvinni, jövő évtől pályázniuk lehet majd az Oktatási Minisztériumnál egy külön erre a célra kialakított keretre – hangsúlyozta.