Olcsón úszta meg a bővítést az unió

Bagóért bővült keletre az EU – írta keddi számában az International Herald Tribune (IHT). Az amerikai tulajdonú nemzetközi napilap arra hívja fel a figyelmet, hogy a bővítés költségeit ugyan negyvenmilliárd euróra becsülték előzetesen, érdemes egy pillantást vetni a részletekre is. Ezzel szemben – emlékeztet a lap – a bővítés nettó költsége az európai bizottság által hétfőn nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint 10,3 milliárd euró. Ennek az az oka, hogy a belépők tizenötmilliárdot fizetnek, míg a költségvetésben nekik ígért segélyek egy része soha nem lesz majd felhasználva.
Az IHT idézi Michaele Schreyert, a bizottság költségvetési hivatalának vezetőjét, aki megállapítja: a bővítés jóval olcsób lesz, mint azt előzetesen várták. Aligha lehetett volna olcsóbban megúszni – tette hozzá a tisztségviselő. Átlagot számolva így a bővítés alig kilenc eurójába kerül majd a jelenlegi unió tizenöt tagállama minden állampolgárának.
Infrastruktúra-építésre, mezőgazdasági és egyéb támogatásra az újonnan belépők csupán a töredékét kapják annak, amit a régi – és jóval gazdagabb – tagok. 2005-ben, a tagság első teljes évében Lengyelország lakosai fejenként 67 eurót, Magyarországé 49-et, Szlovéniáé 41-et, Csehországé 29-et kapnak támogatásként Brüsszeltől. Ez az összeg Görögországban 437, Írországban 418, Portugáliában 211, Spanyolországban pedig 126 euró.
Néhány szakértő ugyan Brüszszelben már hónapok óta jelzi az óriási kelet–nyugati különbségeket, a számok fekete-fehér bemutatása a kezére játszhat azoknak, akik ellenzik az uniós tagságot a tíz bővítési országban, márpedig ezekben jövőre népszavazást rendeznek. Ezek a számok meg fogják rémiszteni az embereket Kelet-Európában – nyilatkozta a londoni Európai Reform Központ uniós bővítéssel foglalkozó specialistája, Heather Grabbe, hozzátéve, hogy az átlag lengyel és magyar a népszavazás alkalmával majd felteheti a kérdést, hogy miért működik ez a szervezet ilyen érthetetlen módon.
Schreyer csak megválogatott adatokat közölt arról, hogy a jelenlegi tagországok mennyit is fizetnek majd a bővítést követő első három évben. Franciaoszrág 1,93 milliárd eurót fog fizetni erre az időszakra, míg Spanyolország 900 milliót, Portugália 162 milliót, a görögök 192 milliót, a hollandok pedig 600 milliót. Schreyer Nagy-Britannia saját szerződését tökéletesnek minősítette. Margaret Thatcher miniszterelnök 1984-es alkujában London jóval kevesebbet fizet – 800 milliót –, mint a többi „nehézsúlyú”. Enélkül 1,85 milliárdot fizethetne.
Elméletben az unió költségvetése – amely manapság 100 milliárd körüli összeg – úgy működik, mint egy gigantikus jóléti rendszer: segít a szegényebb tagoknak a felzárkózásban. A nyolc leggazdagabb ország (Belgium, Németország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Ausztria, Svédország és Nagy-Britannia) mind nettó befizető. A többi hét ország nettó haszonélvező. A rendszer fenntartásához ez utóbbiak olyan ügyletet alkudtak ki, amely korlátozza az új tagoknak nyújtandó infrastrukturális támogatásokat – a jelenlegi segélyek átcsoportosítását nehezítve többek között az egyhangú szavazások bevezetésével.