Tömeges csődök előtt?

Megismétlődhet a Bokros-csomag miatt bekövetkezett tömeges önkormányzati csőd. A jövő évi költségvetés településeket érintő fejezete ugyanis az 1995–
96-os éveket idézi, fogalmaz Szita Károly, Kaposvár polgármestere, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának fideszes elnöke.
– A jövő évi költségvetés ökormányzati fejezete, úgy látszik, ideiglenesen egy táborba terelte a kormánypárti és az ellenzéki képviselők többségét, hiszen mindkét irányból kemény bírálat érte a kabinetet. Valóban ennyire elkeserítő a helyzet?
– Medgyessy Péter azt ígérte az októberi helyhatósági választások előtt – ezt olvashattuk az MSZP óriásplakátjain is –, hogy több pénzt adnak az önkormányzatoknak. Ezzel szemben szomorúan kell megállapítani azt, hogy a költségvetés városokat, falvakat, önkormányzatokat érintő fejezete már a parlamenti általános vitában megbukott, és ezt László Csaba pénzügyminiszter sem cáfolta, amikor úgy fogalmazott: a büdzsé önkormányzati fejezete csak módosításokkal fogadható el. A Bokros-csomag idején, 1995–96-ban sok önkormányzat ment tönkre, ekkor emelkedett jelentősen az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések száma. Most minden elképzelésünket alulmúlja a kormány által beterjesztett költségvetési tervezet. Elképzelhetetlennek tartottam, hogy az 1995–96-osnál még szomorúbb esztendők is következhetnek a települések számára. Ezt elismerik a kormánypárti önkormányzati politikusok is, a szocialista polgármesterek hasonló véleményüknek adtak hangot. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy sohasem látott konszenzus alakult ki a hét önkormányzati szövetség között, amely az országban működik. Ez az egyetértés más esetben jó lenne, de most a költségvetés kapcsán elkeserítő, hiszen olyan állásfoglalást fogalmazott meg a hét szervezet, amely egy segélykiáltással ér fel.
– Tudna említeni konkrét költségvetési számadatokat, amelyek igazolják ezt a rendkívül borúlátó jövőképet?
– Amennyiben ezek a költségvetési mutatók maradnak, akkor tudomásul kellene venni, hogy a kormány óvodákat és iskolákat zárat be, és pedagógusokat fog elbocsátatni. Ez a szomorú kép a beterjesztett büdzsé számadataiból bontakozik ki: a 2002. szeptember elsején végrehajtott közalkalmazotti béremelések kapcsán a kormány egyértelműen azt ígérte, hogy ezek fedezetét a jövő évi költségvetésben száz százalékig megkapják az önkormányzatok. Ezzel szemben a tény az, hogy a normatíva növekedése még ötven százalékban sem fedezi a béremelések önkormányzatokra háruló kiadásait. Ez óriási összeg, mivel az önkormányzatok az intézmények fenntartói, az ország legnagyobb foglalkoztatói. Egy konkrét példát említve: Kaposvár esetében 2,1 milliárd forintba kerül a bérfejlesztések fedezete, ebből a normatív állami hozzájárulás csupán 1,1 milliárd forint. Ráadásul ennek a költségvetési hozzájárulásnak a béremeléseken túl az egyes települési üzemeltetési és szociális többletkiadásokat is fedeznie kellene. A személyijövedeladó-kiegészítés és a színházi támogatás hozzáadása után is hiányzik 650 millió forint a bérek fedezetéből. Ez tragédiákat okoz majd valamennyi településen, hiszen az önkormányzati költségvetési struktúra és az intézményrendszer olyan, hogy az egyes intézmények működtetésének, fenntartásának 80 százalékában a bér és annak járulékai szerepelnek. A városok és a falvak kétféle megoldás közül választhatnak: vagy eladják a még értékesíthető vagyonukat és a bevételt kifizetik a bérekre, illetve egyéb dologi kiadásokra, közüzemi számlákra, vagy hitelt próbálnak felvenni. Az előbbi eset a vagyonfelélést jelenti, az utóbbi pedig a települések eladósodásához vezet.
– A parlamenti vitában és az egyéb nyilatkozatokban is szinte kizárólag a béremelések fedezetének kérdése volt napirenden, ugyanakkor kevés szó esik arról, hogy jut-e pénz infrastruktúrára.
– Ha minden egyes tételt kifizetnek a bérekre, az önkormányzatoknak nem marad forrásuk az ott lakók által joggal elvárt útfelújításokra, útépítésekre, a lerobbant intézményhálózat rekonstrukciójára, vagyis az alapvető településüzemeltetési feladatokra. A fejlesztésekről már nem is beszélve. Az önkormányzati jogok súlyosan sérülnek 2003-ban, mert olyan kötelező feladatokat kaptak a települések, amelyek pénzügyi ellentételezéséről nem gondoskodik a kormány.
– Mit gondol, ez a fajta támogatási rendszer összefüggésben van azzal, hogy a kormányprogramban olvashatunk „életképes” és „életképtelen” önkormányzatokról?
– Magam mondtam el a Medgyessy-kormány programjának parlamenti vitájában, hogy ilyen kategóriákat eddig nem ismertünk. Feltettem a kérdést, arra gondolt-e vajon az előterjesztő, hogy falvakat vagy kisebb településeket kell halálra sorvasztani? Nem akarok rossz szándékot feltételezni az MSZP–SZDSZ koalíció részéről, de az tény: ha ezt a költségvetést a jelenlegi formájában fogadja el az országgyűlés, akkor valósággá válik az életképtelen települések fogalma.
– Mindemellett találunk olyan tételeket is a költségvetés önkormányzati fejezetében, amelyek emelkedtek az idei évhez képest: ilyen például a helyben maradó szja 5-ről 10 százalékra növelése, vagy az eddig megosztott gépjárműadó teljes összegének átengedése az önkormányzatok részére. A kormány legutóbbi döntése értelmében hatmilliárd forint többletforráshz jutnak az önkormányzatok.
– Ezek valóban jó hírek, mert joggal feltételezhetik az önkormányzati vezetők, hogy többet költhetnek a településekre. Ez a hatmilliárd forint nem oldja meg a gondokat, csak a béremelések kapcsán 120 milliárd forint hiányzik a települések költségvetéséből. A helyben maradó személyi jövedelemadó szabadon felhasználható forrás, a kormány mégis úgy számolt, hogy a plusz öt százalékot is a béremelésekre kell fordítani. A fejlesztési célú állami támogatás összege csökken az idei évhez képest, hiszen ez 2002-ben 75,4 milliárd forint volt, jövőre pedig 74,4 milliárd lesz. Jelentős mértékű tőkekivonás kezdődik az önkormányzati szférából, és így jövőre sem lesz lehetőségük a településeknek az évek óta halmozódó elmaradt felújításokra.
– Budapest költségvetési támogatása ugyanakkor várhatóan jelentősen emelkedik az előterjesztésben foglaltakhoz viszonyítva, ott, úgy látszik, a kisebbik koalíciós partner zsaroló potenciálja meghozta az eredményt.
– Felháborító, amikor a kormány politikai diszkriminációt alkalmaz a főváros javára a vidékkel szemben, úgy, hogy 30 milliárd forinttal támogatja a Budapesti Közlekedési Vállalatot. Önmagában helyes döntés, hogy segítik a tömegközlekedést, de nem csak a fővárosban utaznak autóbusszal az emberek, a kisebb és nagyobb városokban is van helyi közlekedés, amely ott is csak úgy tud működni, ha támogatást kap az önkormányzattól. Öt nagy városban, ahol helyi tömegközlekedés van – Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Pécsen és Kaposváron – minden évben pénzt ad az önkormányzat a közlekedési társaságnak, hogy buszokat tudjon vásárolni és ne kelljen a háromszorosára emelni a menetdíjakat. A BKV mellett tehát a többi város közlekedési társaságának is meg kellene kapnia ezt a fajta támogatást.