Tömeges csődök előtt?

Kis Ferenc
2002. 12. 01. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megismétlődhet a Bokros-csomag miatt bekövetkezett tömeges önkormányzati csőd. A jövő évi költségvetés településeket érintő fejezete ugyanis az 1995–
96-os éveket idézi, fogalmaz Szita Károly, Kaposvár polgármestere, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának fideszes elnöke.
– A jövő évi költségvetés ökormányzati fejezete, úgy látszik, ideiglenesen egy táborba terelte a kormánypárti és az ellenzéki képviselők többségét, hiszen mindkét irányból kemény bírálat érte a kabinetet. Valóban ennyire elkeserítő a helyzet?
– Medgyessy Péter azt ígérte az októberi helyhatósági választások előtt – ezt olvashattuk az MSZP óriásplakátjain is –, hogy több pénzt adnak az önkormányzatoknak. Ezzel szemben szomorúan kell megállapítani azt, hogy a költségvetés városokat, falvakat, önkormányzatokat érintő fejezete már a parlamenti általános vitában megbukott, és ezt László Csaba pénzügyminiszter sem cáfolta, amikor úgy fogalmazott: a büdzsé önkormányzati fejezete csak módosításokkal fogadható el. A Bokros-csomag idején, 1995–96-ban sok önkormányzat ment tönkre, ekkor emelkedett jelentősen az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések száma. Most minden elképzelésünket alulmúlja a kormány által beterjesztett költségvetési tervezet. Elképzelhetetlennek tartottam, hogy az 1995–96-osnál még szomorúbb esztendők is következhetnek a települések számára. Ezt elismerik a kormánypárti önkormányzati politikusok is, a szocialista polgármesterek hasonló véleményüknek adtak hangot. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy sohasem látott konszenzus alakult ki a hét önkormányzati szövetség között, amely az országban működik. Ez az egyetértés más esetben jó lenne, de most a költségvetés kapcsán elkeserítő, hiszen olyan állásfoglalást fogalmazott meg a hét szervezet, amely egy segélykiáltással ér fel.
– Tudna említeni konkrét költségvetési számadatokat, amelyek igazolják ezt a rendkívül borúlátó jövőképet?
– Amennyiben ezek a költségvetési mutatók maradnak, akkor tudomásul kellene venni, hogy a kormány óvodákat és iskolákat zárat be, és pedagógusokat fog elbocsátatni. Ez a szomorú kép a beterjesztett büdzsé számadataiból bontakozik ki: a 2002. szeptember elsején végrehajtott közalkalmazotti béremelések kapcsán a kormány egyértelműen azt ígérte, hogy ezek fedezetét a jövő évi költségvetésben száz százalékig megkapják az önkormányzatok. Ezzel szemben a tény az, hogy a normatíva növekedése még ötven százalékban sem fedezi a béremelések önkormányzatokra háruló kiadásait. Ez óriási összeg, mivel az önkormányzatok az intézmények fenntartói, az ország legnagyobb foglalkoztatói. Egy konkrét példát említve: Kaposvár esetében 2,1 milliárd forintba kerül a bérfejlesztések fedezete, ebből a normatív állami hozzájárulás csupán 1,1 milliárd forint. Ráadásul ennek a költségvetési hozzájárulásnak a béremeléseken túl az egyes települési üzemeltetési és szociális többletkiadásokat is fedeznie kellene. A személyijövedeladó-kiegészítés és a színházi támogatás hozzáadása után is hiányzik 650 millió forint a bérek fedezetéből. Ez tragédiákat okoz majd valamennyi településen, hiszen az önkormányzati költségvetési struktúra és az intézményrendszer olyan, hogy az egyes intézmények működtetésének, fenntartásának 80 százalékában a bér és annak járulékai szerepelnek. A városok és a falvak kétféle megoldás közül választhatnak: vagy eladják a még értékesíthető vagyonukat és a bevételt kifizetik a bérekre, illetve egyéb dologi kiadásokra, közüzemi számlákra, vagy hitelt próbálnak felvenni. Az előbbi eset a vagyonfelélést jelenti, az utóbbi pedig a települések eladósodásához vezet.
– A parlamenti vitában és az egyéb nyilatkozatokban is szinte kizárólag a béremelések fedezetének kérdése volt napirenden, ugyanakkor kevés szó esik arról, hogy jut-e pénz infrastruktúrára.
– Ha minden egyes tételt kifizetnek a bérekre, az önkormányzatoknak nem marad forrásuk az ott lakók által joggal elvárt útfelújításokra, útépítésekre, a lerobbant intézményhálózat rekonstrukciójára, vagyis az alapvető településüzemeltetési feladatokra. A fejlesztésekről már nem is beszélve. Az önkormányzati jogok súlyosan sérülnek 2003-ban, mert olyan kötelező feladatokat kaptak a települések, amelyek pénzügyi ellentételezéséről nem gondoskodik a kormány.
– Mit gondol, ez a fajta támogatási rendszer összefüggésben van azzal, hogy a kormányprogramban olvashatunk „életképes” és „életképtelen” önkormányzatokról?
– Magam mondtam el a Medgyessy-kormány programjának parlamenti vitájában, hogy ilyen kategóriákat eddig nem ismertünk. Feltettem a kérdést, arra gondolt-e vajon az előterjesztő, hogy falvakat vagy kisebb településeket kell halálra sorvasztani? Nem akarok rossz szándékot feltételezni az MSZP–SZDSZ koalíció részéről, de az tény: ha ezt a költségvetést a jelenlegi formájában fogadja el az országgyűlés, akkor valósággá válik az életképtelen települések fogalma.
– Mindemellett találunk olyan tételeket is a költségvetés önkormányzati fejezetében, amelyek emelkedtek az idei évhez képest: ilyen például a helyben maradó szja 5-ről 10 százalékra növelése, vagy az eddig megosztott gépjárműadó teljes összegének átengedése az önkormányzatok részére. A kormány legutóbbi döntése értelmében hatmilliárd forint többletforráshz jutnak az önkormányzatok.
– Ezek valóban jó hírek, mert joggal feltételezhetik az önkormányzati vezetők, hogy többet költhetnek a településekre. Ez a hatmilliárd forint nem oldja meg a gondokat, csak a béremelések kapcsán 120 milliárd forint hiányzik a települések költségvetéséből. A helyben maradó személyi jövedelemadó szabadon felhasználható forrás, a kormány mégis úgy számolt, hogy a plusz öt százalékot is a béremelésekre kell fordítani. A fejlesztési célú állami támogatás összege csökken az idei évhez képest, hiszen ez 2002-ben 75,4 milliárd forint volt, jövőre pedig 74,4 milliárd lesz. Jelentős mértékű tőkekivonás kezdődik az önkormányzati szférából, és így jövőre sem lesz lehetőségük a településeknek az évek óta halmozódó elmaradt felújításokra.
– Budapest költségvetési támogatása ugyanakkor várhatóan jelentősen emelkedik az előterjesztésben foglaltakhoz viszonyítva, ott, úgy látszik, a kisebbik koalíciós partner zsaroló potenciálja meghozta az eredményt.
– Felháborító, amikor a kormány politikai diszkriminációt alkalmaz a főváros javára a vidékkel szemben, úgy, hogy 30 milliárd forinttal támogatja a Budapesti Közlekedési Vállalatot. Önmagában helyes döntés, hogy segítik a tömegközlekedést, de nem csak a fővárosban utaznak autóbusszal az emberek, a kisebb és nagyobb városokban is van helyi közlekedés, amely ott is csak úgy tud működni, ha támogatást kap az önkormányzattól. Öt nagy városban, ahol helyi tömegközlekedés van – Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Pécsen és Kaposváron – minden évben pénzt ad az önkormányzat a közlekedési társaságnak, hogy buszokat tudjon vásárolni és ne kelljen a háromszorosára emelni a menetdíjakat. A BKV mellett tehát a többi város közlekedési társaságának is meg kellene kapnia ezt a fajta támogatást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.