Továbbra sincs magyar vízumkoncepció

Újabb vasfüggönytől tartanak a vajdasági és a kárpátaljai magyarok. Félelmeiket erősíti, hogy továbbra sincs hivatalos budapesti koncepció az uniós csatlakozás közeledtével egyre időszerűbbé váló vízumkérdés ügyében. – Magyarország kész megadni Ukrajnának és Jugoszláviának a lehető legtöbb kedvezményt, amelyet az EU jogszabályai lehetővé tesznek – nyilatkozta lapunknak Tóth Tamás külügyi szóvivő. Mint mondta: a magyar álláspont szerint a lehető legkésőbb kívánják bevezetni a vízumkényszert a két országgal szemben, ám a csatlakozás előtt néhány hónappal, így várhatóan 2003 második felétől már számítani lehet az intézkedés bevezetésére.

2002. 12. 19. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A legnagyobb kedvezmények kategória jelenthet többszöri, hosszabb tartózkodást lehetővé tévő vízumot, de elképzelhető a csökkentett díjtételű vagy ingyenes vízum bevezetése is.
*
Tóth Tamás elmondta, hogy Magyarország és a szomszédos országok között folyamatosak az egyeztetések, és magyar megítélés szerint megfelelően halad előre az ügy. Hozzátette: Magyarország hasonló elbánást vár el Ukrajnától és Jugoszláviától is.
A jugoszláviai polgárokkal szembeni vízumkötelezettség megnehezíti majd a délvidéki magyarság kapcsolattartását az anyaországgal. A következmények a fogyó, az asszimilációnak mind kevésbé ellenálló, öntudatában is kikezdett nemzetrész esetében igen súlyosak lehetnek – jelentette újvidéki tudósítónk. A délvidéki aggodalmakat jelzi, hogy a kedvezménytörvény módosításáról szóló vitában a vajdasági magyar politikai vezetőknek a legfontosabb kérdés az volt: miként lehetne enyhíteni a vízumkötelezettség hatásain. A Vajdaságban a hosszabb időre szóló vízumot tartanák elfogadhatónak. Ez azt is megoldaná, hogy a több beutazásért csak egyszer kelljen fizetni, a 30–50 euró ugyanis a Délvidéken nem számít kis összegnek.
Magyarország számára megkezdődött a visszaszámlálás, hiszen 2004. május 1-jével végérvényesen tagja lesz az Európai Uniónak, ami egyben azt is jelenti, hogy a schengeni határok, illetve az ezzel járó kötelezettségek fokozatosan az ország keleti szélére helyeződnek át. A visszaszámlálás tehát elsősorban az erre való felkészülést, mindenekelőtt a vízumkényszer bevezetését jelenti – fogalmazott lapunk érdeklődésére Szakács Zoltán ungvári magyar főkonzul, leszögezve, hogy az intézkedések a rövidesen ránk köszönő új esztendő első felében az ukrán–magyar határon való átkelés feltételeit még nem érintik. Illetve valami azért mégiscsak változni fog, mivel nagy valószínűséggel a Kárpátalján nagyon sokakat érintő kishatárforgalom megszűnik. Az esztendő második felében bevezetendő vízumkényszer feltételei viszont egyelőre még kidolgozatlanok. Pontosabban fogalmazva: Budapest már lefektette és át is nyújtotta az ukrán félnek a maga elképzeléseit, az ezekkel kapcsolatos egyeztetések, kétoldalú tárgyalások első fordulója jó egy hónapja már lezajlott. A megállapodás, illetve azon elképzelések véglegesítése, amelyek majd a brüsszeli bizottság asztalára kerülnek, még várat magára. Budapest határozott célja az, hogy a vízumok kiváltását minél egyszerűbbé és gyorsabbá tegye, és azok árát a lehető legalacsonyabbra csökkentse. A jelenleg érvényben lévő 50 dolláros térítési összeg ugyanis nagyon sok kárpátaljainak – enyhén szólva is – túlságosan magas. A schengeni vízumok díjszabása különben is 25 és 35 euró között van, ennélfogva nem elképzelhetetlen, hogy a nehéz gazdasági helyzetben lévő ukrán állampolgároknak a vízum ennél kevesebbe kerül majd.
Lapunk úgy tudja egyébként, hogy uniós szinten már foglalkoznak a kishatárforgalom problematikájával. Az EU nem ismeri el ezt
a rendszert, ám Magyarország igényt tartana a kishatárforgalmi átkelőhelyek további fenntartására. Információink szerint az EU a kérdést szakértői szinten készül megvitatni.
Miközben az idén gyakorlatilag folyamatosan zajlott a törvénytelenül Nyugat-Európában lévő román állampolgárok hazatoloncolása, és több schengeni állam a színfalak mögött ugyan, de ingerülten jelezte, hogy az év elején Romániával szemben megszüntetett vízumkötelezettség újbóli bevezetését látná az egyetlen megoldásnak, a hagyományosan furfangos román diplomácia egyre merészebb tervekkel rukkol elő a kritikák ellensúlyozására. A koppenhágai EU-csúcs Románia csatlakozásának időpontja kapcsán a 2007. évet csupán céldátumként jelölte meg a feltételek teljesítése függvényében, de a román miniszterelnök máris elébe ment az eseményeknek, és meglepő javaslatot tett a nemrég Bukarestben járó Kovács Lászlónak. A magyar külügyminiszternek Adrian Nastase felvetette azt a lehetőséget, hogy Románia már jóval az unióba lépése előtt bevezesse a schengeni ellenőrzési módszereket északi, keleti és déli határszakaszain.
A fedezet nélküli bukaresti ígéretek és az ügyes diplomáciai manőverek végül vélhetőleg a jelenlegi helyzet fenntartását fogják eredményezni, tehát azt, amit a román vezetés végül is akar. Így minden bizonnyal marad a vízummentesség a schengeni államok relációjában, s az a szintén egy éve érvényes előírás is, amelynek alapján a határt átlépő román állampolgárnak 500 eurót kell felmutatnia, illetve 250-et, ha becsületszavát adja, hogy csak Magyarországra utazik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.