Továbbra sincs magyar vízumkoncepció

Újabb vasfüggönytől tartanak a vajdasági és a kárpátaljai magyarok. Félelmeiket erősíti, hogy továbbra sincs hivatalos budapesti koncepció az uniós csatlakozás közeledtével egyre időszerűbbé váló vízumkérdés ügyében. – Magyarország kész megadni Ukrajnának és Jugoszláviának a lehető legtöbb kedvezményt, amelyet az EU jogszabályai lehetővé tesznek – nyilatkozta lapunknak Tóth Tamás külügyi szóvivő. Mint mondta: a magyar álláspont szerint a lehető legkésőbb kívánják bevezetni a vízumkényszert a két országgal szemben, ám a csatlakozás előtt néhány hónappal, így várhatóan 2003 második felétől már számítani lehet az intézkedés bevezetésére.

A legnagyobb kedvezmények kategória jelenthet többszöri, hosszabb tartózkodást lehetővé tévő vízumot, de elképzelhető a csökkentett díjtételű vagy ingyenes vízum bevezetése is.
*
Tóth Tamás elmondta, hogy Magyarország és a szomszédos országok között folyamatosak az egyeztetések, és magyar megítélés szerint megfelelően halad előre az ügy. Hozzátette: Magyarország hasonló elbánást vár el Ukrajnától és Jugoszláviától is.
A jugoszláviai polgárokkal szembeni vízumkötelezettség megnehezíti majd a délvidéki magyarság kapcsolattartását az anyaországgal. A következmények a fogyó, az asszimilációnak mind kevésbé ellenálló, öntudatában is kikezdett nemzetrész esetében igen súlyosak lehetnek – jelentette újvidéki tudósítónk. A délvidéki aggodalmakat jelzi, hogy a kedvezménytörvény módosításáról szóló vitában a vajdasági magyar politikai vezetőknek a legfontosabb kérdés az volt: miként lehetne enyhíteni a vízumkötelezettség hatásain. A Vajdaságban a hosszabb időre szóló vízumot tartanák elfogadhatónak. Ez azt is megoldaná, hogy a több beutazásért csak egyszer kelljen fizetni, a 30–50 euró ugyanis a Délvidéken nem számít kis összegnek.
Magyarország számára megkezdődött a visszaszámlálás, hiszen 2004. május 1-jével végérvényesen tagja lesz az Európai Uniónak, ami egyben azt is jelenti, hogy a schengeni határok, illetve az ezzel járó kötelezettségek fokozatosan az ország keleti szélére helyeződnek át. A visszaszámlálás tehát elsősorban az erre való felkészülést, mindenekelőtt a vízumkényszer bevezetését jelenti – fogalmazott lapunk érdeklődésére Szakács Zoltán ungvári magyar főkonzul, leszögezve, hogy az intézkedések a rövidesen ránk köszönő új esztendő első felében az ukrán–magyar határon való átkelés feltételeit még nem érintik. Illetve valami azért mégiscsak változni fog, mivel nagy valószínűséggel a Kárpátalján nagyon sokakat érintő kishatárforgalom megszűnik. Az esztendő második felében bevezetendő vízumkényszer feltételei viszont egyelőre még kidolgozatlanok. Pontosabban fogalmazva: Budapest már lefektette és át is nyújtotta az ukrán félnek a maga elképzeléseit, az ezekkel kapcsolatos egyeztetések, kétoldalú tárgyalások első fordulója jó egy hónapja már lezajlott. A megállapodás, illetve azon elképzelések véglegesítése, amelyek majd a brüsszeli bizottság asztalára kerülnek, még várat magára. Budapest határozott célja az, hogy a vízumok kiváltását minél egyszerűbbé és gyorsabbá tegye, és azok árát a lehető legalacsonyabbra csökkentse. A jelenleg érvényben lévő 50 dolláros térítési összeg ugyanis nagyon sok kárpátaljainak – enyhén szólva is – túlságosan magas. A schengeni vízumok díjszabása különben is 25 és 35 euró között van, ennélfogva nem elképzelhetetlen, hogy a nehéz gazdasági helyzetben lévő ukrán állampolgároknak a vízum ennél kevesebbe kerül majd.
Lapunk úgy tudja egyébként, hogy uniós szinten már foglalkoznak a kishatárforgalom problematikájával. Az EU nem ismeri el ezt
a rendszert, ám Magyarország igényt tartana a kishatárforgalmi átkelőhelyek további fenntartására. Információink szerint az EU a kérdést szakértői szinten készül megvitatni.
Miközben az idén gyakorlatilag folyamatosan zajlott a törvénytelenül Nyugat-Európában lévő román állampolgárok hazatoloncolása, és több schengeni állam a színfalak mögött ugyan, de ingerülten jelezte, hogy az év elején Romániával szemben megszüntetett vízumkötelezettség újbóli bevezetését látná az egyetlen megoldásnak, a hagyományosan furfangos román diplomácia egyre merészebb tervekkel rukkol elő a kritikák ellensúlyozására. A koppenhágai EU-csúcs Románia csatlakozásának időpontja kapcsán a 2007. évet csupán céldátumként jelölte meg a feltételek teljesítése függvényében, de a román miniszterelnök máris elébe ment az eseményeknek, és meglepő javaslatot tett a nemrég Bukarestben járó Kovács Lászlónak. A magyar külügyminiszternek Adrian Nastase felvetette azt a lehetőséget, hogy Románia már jóval az unióba lépése előtt bevezesse a schengeni ellenőrzési módszereket északi, keleti és déli határszakaszain.
A fedezet nélküli bukaresti ígéretek és az ügyes diplomáciai manőverek végül vélhetőleg a jelenlegi helyzet fenntartását fogják eredményezni, tehát azt, amit a román vezetés végül is akar. Így minden bizonnyal marad a vízummentesség a schengeni államok relációjában, s az a szintén egy éve érvényes előírás is, amelynek alapján a határt átlépő román állampolgárnak 500 eurót kell felmutatnia, illetve 250-et, ha becsületszavát adja, hogy csak Magyarországra utazik.