Uborkalé vagy csodatabletták?

„Adjatok a kutyáknak húst, a másnaposoknak kvászt!” – ajánlotta már az orosz néplelket mélyen értő, maga is nem- egyszer a pohár fenekére néző bárd, Vlagyimir Viszockij is. Ilyenkor, újév táján, amely Oroszországban egyben a fenyőünnep, különösen aktuális e téma. Az év utolsó napján ugyanis hagyományosan már a gőzfürdőben elkezdődik a tivornya, s a hangulat később csak fokozódik. Másnap aztán jól jön a fejfájásra egy kis sós uborkalé, e hagyományos gyógymód mellett azonban egyre elterjedtebbek az közérzetjavító csodatabletták.

Megfejtették az oroszok alkoholszeretetének titkát a moszkvai Népek Barátsága Kutatóintézet munkatársai. Úgy vélik, nem a zord éghajlat a bűnös, hanem mindenről az úgynevezett „ázsiai gén” tehet, amely az oroszok mintegy kétharmadánál megtalálható. Ez tízszeresére gyorsítja fel az enzimek működését, tehát az ázsiai génnel rendelkezők tízszer lassabban részegednek le, mint európai ivócimboráik. Az ázsiai gén nemcsak a berúgás folyamatát lassítja le, hanem fokozza az alkoholfogyasztó „étvágyát” is, aki így gyakorlatilag soha nem tud eleget inni. A gén hatása ugyanakkor kétélű: az alkohol által termelt méreg tízszer gyorsabban kerül az ember vérébe, ami a kutatók szerint megmagyarázza, hogy az oroszok miért viselik más népeknél nehezebben a másnaposságot, illetve miért gyakoribbak körükben a túlzott alkoholfogyasztással járó májbetegségek.
A másnaposság szörnyű dolog! Éppen ezért az oroszok, ha máskor nem is, a reggeli forgalomban a metrók körül ődöngő, láthatóan meggyötört alkoholistáknak együttérzően csak-csak odadobnak néhány rubelt. Ők ugyanis egy reggeli újabb „szto gramm” vodkával, vagy egy gyógysörrel űzik ki magukból az ördögöt. A rutinos nagyivók azonban ennél okosabbak! Hagyományosan sós uborka- vagy káposztalével gyógyítják magukat. Felkészült erre a kereskedelem is, hiszen kétdecis kiszerelésben a boltokban is kapható a könnyítő nedű. A régi motorosok körében kipróbált módszer a másnaposság enyhítésére fél liter közepesen erős mézzel és citromszörppel kevert tea. Ha más nincs kéznél, jobb híján megteszi az almalé is. Vannak olyanok, akik a reggeli aszpirinra vagy más hasonlóra esküsznek, mások szerint jobb egy széntabletta.
E hagyományos módszerek azonban csak tüneti kezelésre, a fejfájás csökkentésére alkalmasak – állítják a szakemberek –, a toxikus anyagokkal nem tudnak mit kezdeni. Magát az alkoholmérgezést gyógyítják azonban az egyre divatosabb porok, tabletták. Jelenleg az orosz piacon 32 fajta van belőlük hivatalos forgalomban, kétharmaduk gyógyszerként, míg a többi biológiailag aktív adalékként regisztrálva. Ez utóbbi szerek olcsóbbak, nagyon elterjedtek, kaphatók a szupermarketekben, s az alkoholmérgezést húsz, míg magát a másnaposságot mintegy ötven százalékban mérséklik. Az év első hét hónapjában 325 ezer doboz, az alkoholmérgezés, köznyelven a másnaposság tüneteinek kezelésére alkalmas szert vettek a moszkvai gyógyszertárakban, 679 ezer dollár értékben. Megjegyzendő, hogy e tablettákból november és február között fogy a legtöbb, míg nyáron erősen csökken a kereslet. A „Petrovics”, „Kelj fel!”, s hasonló fantázianevű szerek azonban nem olcsók. Legtöbbjük ára száz rubel felett van (egy dollár 33 rubel), de a külföldi készítményekért ötszázat is elkérnek. E szerek forgalma ugrásszerűen nő, a gyártók azonban ennek ellenére elégedetlenek. Mint mondják, az alkoholizmus oroszországi méretei mellett két-háromszor ennyi másnaposság elleni preparátumnak is el kellene fogynia.
Az alkoholfogyasztás valóban kritikus méreteket ölt már Oroszországban. Az átlagos tiszta alkoholra számított fogyasztás meghaladja a 15 litert, amely fenyegetően hat az emberek egészségére és személyiségfejlődésére egyaránt. Ráadásul e számban még nincs benne a pancsolt vodka, amely szerény becslések szerint is az elfogyasztott mennyisége negyedét teszi ki. Emiatt mérgezésben évente körülbelül annyian halnak meg, mint az első csecsen háborúban összesen.
Az orosz egészségügyi minisztérium egyik tanulmánya szerint a férfiak majdnem 50 százaléka, a nők 17 százaléka különböző fokú alkoholizmusban szenved. A kórházakban jelenleg 2,2 millió alkoholistát kezelnek (közülük 110 ezer kiskorú), kétszer annyit, mint 1992-ben. Az utóbbi három évben a 20 és az 55 év közötti férfiak kétharmada részeg volt halálának bekövetkezésekor. Az elhalálozási arány hétfői napokon abnormálisan magas, a hétvégi túlzott alkoholfogyasztás miatt. Jellemző az is, hogy míg 1990-ben még 65 év volt Oroszországban a férfiak átlagos élettartama, addig most alig haladja meg az 58 évet. A XIX. század végén, a cári Oroszországban volt ennyi.
A szakemberek szerint a legaggasztóbb, hogy az orosz társadalom természetes jelenségnek tekinti az alkoholizmust. Oroszországban nagy a megértés azok iránt, akik isznak. Borisz Jelcint például, amikor elnök volt, gyakran bírálták, de sohasem azért, mert nyilvánvalóan szerette az erős italokat.