Ügynöktörvény: koalíciós színjáték?

Jó esély van arra, hogy féléves huzavona után mégsem léphet életbe az új ügynöktörvény, mert – feltéve, hogy mindkét koalíciós frakció támogatja az indítványt a végszavazáson – az Alkotmánybíróság elvetheti a jogszabályt. Az MDF képviselőcsoportja már jelezte: a zárószavazást követően a köztársasági elnökhöz fordulnak, arra kérve Mádl Ferencet, hogy kezdeményezzen előzetes normakontrollt a taláros testületnél. Az alaptörvénnyel kapcsolatos aggályok elsősorban az átvilágítandók körének szelektív meghatározására vonatkoznak.
A teljesen új ügynöktörvény kidolgozása azután került napirendre, hogy a nyár elején, nem sokkal az új kormány megalakulását követően kiderült: Medgyessy Péter miniszterelnök D–209-es fedőnéven a kommunista titkosszolgálat szigorúan titkos tisztje volt. Akkor az SZDSZ országgyűlési képviselőcsoportja előbb úgy döntött, hogy megvonja a bizalmat a kormányfőtől és a koalíció fenntartását Medgyessy távozásához köti. Huszonnégy óra elteltével a szabad demokraták átértékelték korábbi álláspontjukat, s kiálltak a miniszterelnök mellett, azzal a feltétellel, hogy a kormány kidolgoz egy olyan átfogó törvényjavaslatot, amely a közélet szereplőinek átvilágítási szempontját kiterjeszti az egykori teljes III-as főcsoportfőnökségre.
A nyár óta eltelt hónapokban többször visszavonták és átdolgozták az indítványt. Legutóbb, kedden az SZDSZ nem szavazta meg az átvilágítandó személyi kör jelentős szűkítésére vonatkozó MSZP-s javaslatot, amely mások mellett a média vezető munkatársait és az egyházi vezetőket is kivette a vizsgálandók közül. Az MDF nem vett részt a módosító indítványok szavazásán, mivel az egész törvénytervezetet elfogadhatatlannak tartja, ezáltal az MSZP-frakció egyedül is át tudta vinni akaratát a parlamenten.

– Az MDF azzal, hogy nem vett részt a keddi szavazáson, végül is lehetővé tette az MSZP számára, hogy elfogadtassa a parlamenttel az átvilágítandó személyi kör jelentős szűkítését. Miért nem voksoltak?
– Korábban is egyértelművé tettük, hogy számunkra elfogadhatatlan a kormány által benyújtott ügynöktörvény-tervezet, mert a lényeges pontokon gyengébb, mint a hatályos jogszabály. A legfőbb kifogásunk az, hogy az új törvény kivonná a vizsgálatból azokat, akik a pártállami titkosszolgálatok csúcsán dolgoztak, olvasták, illetve megrendelték a besúgóktól a jelentéseket és működtették az elnyomó gépezetet. Nem véletlen ez a változtatás, hiszen az érvényben lévő ügynöktörvény jelenleg is aktív kormánypárti politikusokat érint. A kormánypárti előterjesztés nekik jelentene menekülési útvonalat.
– Emlékezetes, hogy leginkább az SZDSZ szorgalmazta az új, átfogó törvény megalkotását. Ön szerint kit terhel a felelősség, ha mégsem valósul meg a terv?
– A fő felelős az SZDSZ, hiszen olyan törvényt akart létrehozni, amely a titkos iratok egységes levéltári kezelésével ellehetetlenítené a nemzetbiztonsági szolgálatokat és közben futni hagyná az igazi bűnösöket. Sajnálatos, hogy egy ötszázalékos kis párt bele tudta hajszolni az MSZP-t ebbe a politikai játszmába, amely nem más, mint pótcselekvés. Ugyanakkor érthető, hiszen az új törvény beharangozásával a kormányfő titkosszolgálati múltja miatt kialakult közfelháborodást kívánták csillapítani.
– Mindebből az következik, hogy az MDF nem is akar új ügynöktörvényt?
– A parlament előtt fekvő indítványnál sokkal jobb a jelenleg hatályos törvény. Akkor lenne értelme újat alkotni, ha az a volt pártállami csúcsvezetőkre is kiterjedne és kimondaná az összeférhetetlenséget a jelenlegi közéleti szerepvállalás kapcsán.

– Okoz-e meglepetést az SZDSZ az ügynöktörvény-tervezetek végszavazásakor?
– Egyelőre nyitott kérdés, hogyan szavazunk végül a javaslatról. Azután ugyanis, ami kedden történt a parlamentben, kétséges, hogy van-e egyáltalán értelmes célja a törvénynek. Egyedül az szól a javaslat végső elfogadása mellett, hogy annak nyomán a BM egykori teljes III-as főcsoportfőnökségére kiterjedne a tényfeltárás.
– Egyeztetnek-e még a szocialistákkal a végszavazás előtt?
– Nem valószínű.
– Mi a véleménye arról, hogy az MDF távolmaradásával sikerült kedden a parlamentben a szocialista álláspontnak győzedelmeskedni?
– Érdekes politikai szituáció, hogy egy ellenzéki párt, az MDF segítette hozzá az MSZP-t javaslata elfogadásához. Nem hibáztatom az MDF-et, és nyilván megvan az ára ennek a politikai alkunak valahol.
– Vereségként értékeli a történteket?
– A levéltárról szóló döntést sikernek tartom. Kompromisszumokkal ugyan, de a mi álláspontunk kerekedett felül. Az átvilágítás esetében viszont a sajátos ellenzéki álláspont miatt nem értük el a kezdetben kitűzött célt.
– Az ügynöktörvény-tervezetek megszületésének gyújtópontja a Medgyessy Péter miniszterelnök titkosszolgálati múltjáról napvilágra jutott információ volt. Akkor az SZDSZ gyakorlatilag azzal a feltétellel biztosította támogatásáról a kormányfőt, hogy az Országgyűlés meghozza a nyilvánosságtörvényeket. Nem érzi úgy, hogy semmibe vették az álláspontjukat?
– Közismert az ezzel a kérdéssel kapcsolatos álláspontom.
– Okozhat-e további konfliktust az MSZP és az SZDSZ viszonyában a tervezetek eltérő megítélése?
– Nem valószínű, bár nehéz belátni a következményeket. De éppen emiatt kell komolyan megfontolni, miként dönt az SZDSZ az ügynöktörvény-tervezetekről.