Védett földek, védtelen gazdák, eltűnt forintok

A Dráva Coop Mezőgazdasági Szövetkezet – amelynek elnöke Francz Rezső volt MSZP-s honatya – 1996 és 1999 között természetvédelmi területeket adott el a Duna–Dráva Nemzeti Parknak, ám a téesztagok és az alkalmazottak nem kapták meg a nekik járó részt a befolyt összegből, ezért kilencen bírósághoz fordultak. Jogi képviselőjük szerint az ügyben érintett ezeregyszáz személyt több mint félmilliárd forintnyi kár érte.

A rendszerváltozás után megindult a kárpótlás, a földek visszaadása magántulajdonba. A tagok és a szövetkezet közötti vagyoni viszony rendezéséről törvény is született. Ennek szellemében ismertek el a barcsi székhelyű Dráva Coop elődje, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjainak harminc, az alkalmazottaknak pedig húsz aranykoronát. A szövetkezethez azonban tartoztak természetvédelmi területek is. Ezek értékét megállapítva, majd elosztva mind az 1126 téesztag között, mindenkinek még 11,26 aranykorona értékű maradványföld járt volna – nyilatkozta Páli Kálmán, a sértettek jogi képviselője. Hozzátette: ezt a részt viszont nem osztották ki, mert egy alkotmánybírósági határozat értelmében magánszemélyek nem szerezhetnek tulajdonjogot természetvédelmi területen, azokat állami tulajdonba és nemzeti parkok kezelésébe kell adni.
A jogász ismertetése szerint ezzel szemben egy 1995. évi törvény – a tagok érdekeit védve – kimondja: az érintett földterületek kisajátítása esetén a kártalanításként kapott összeget az érdekelt részarány-földtulajdonosok, illetve szövetkezeti tagok és alkalmazottak között olyan arányban kell felosztani, amilyen arányban azok a földterület tulajdonjogára – védettség hiányában – a törvény alapján igényt tarthattak volna. Normális esetben tehát kisajátítással vagy adásvétellel a szövetkezetek átadták ezeket a területeket a nemzeti parkoknak, s az így befolyó kisajátítási kártalanítást vagy vételárat a tagok között érdekeltségük arányában felosztották. A környező téeszeknél ebből nem is volt gond – szögezte le a jogi képviselő.
Francz Rezső – aki 1994 és 2002 között az MSZP országgyűlési képviselője volt, jelenleg a párt Somogy megyei elnökségének tagja, önkormányzati képviselő – azonban nem így tett. Körlevelet írt a tagokhoz, amelyben arról tájékoztatta őket, hogy a 11,26 aranykorona értékű maradványföldet nem írhatják át egyéni tulajdonba, ezért az érintettek szíveskedjenek ettől eltekinteni. – A szövetkezeti elnök valóban az érvényben lévő törvényekre hivatkozott, de azt nem közölte, hogy kisajátításkor részesedésre tarthatnak igényt – állítja az ügyvéd. Ezt követően a szövetkezet 1996 és 1999 között négy adásvételi szerződéssel eladta a területeket a Duna–Dráva Nemzeti Parknak. Azt, hogy pontosan mekkora összeget kapott a politikus által irányított szövetkezet, hivatalosan nem lehet tudni, mindenesetre a bíróság most bekérte a szerződéseket.
Páli Kálmán közölte: egyes számítások szerint a maradványföldek eladásából a szövetkezet minden egyes tag után körülbelül 500-550 ezer forinthoz juthatott. Az összeg tehát az 1100 volt és jelenlegi tag esetében félmilliárd forint is lehet.
Francz Rezső megkeresésünkre reagálva kijelentette: a természetvédelemre elkülönített területek kis hányadát értékesítették, ezért a kérdéses földekből származó több mint félmilliárdos bevételről szóló hírek teljesen megalapozatlanok.
A politikus a személyenkénti 11,26 aranykoronás követelést nem tartja jogosnak. Mint mondta: még 1993. február 26-án benyújtották a barcsi földhivatalhoz a természetvédelmi területek magántulajdonba adási kérelmét, ami következményként a tagok közötti egyenlő arányú felosztást jelentette volna. A bejegyzési kérelmük alapja az volt, hogy tekintsék ezeket a területeket a kárpótlási törvény végrehajtása utáni „maradványterületeknek”. Szerinte az akkori jogszabályok értelmezése ezt lehetővé tette volna. – A nevesítési szándékunkról természetesen a tagjainkat is értesítettük. Ezt a dilemmát aztán az Alkotmánybíróság 1994-es határozata megszüntette, mert visszamenőlegesen megtiltotta a természetvédelemre kijelölt területek magántulajdonba adását, s a tagságot erről is értesítettük.
Francz Rezső is a természetvédelmi területek védettségi szintjének helyreállításáról rendelkező, 1995. évi törvényre hivatkozik. Szerinte az egyértelműsíti, hogy mely területek kerülhetnek magántulajdonba. Úgy véli, a kérdéses földek nem tartoznak közéjük, mert azok a szövetkezeti földalapokba nem voltak besorolhatók.
Közölte: az idáig megkapott vételárat erre a törvényre hivatkozva nem osztották ki.
– A mi álláspontunk az, hogy ezek a területek a szövetkezetünk tulajdonában vannak, mert ezeket a szövetkezetünk korábban megváltotta, vagy polgári úton, adásvételi szerződés útján kerültek a birtokába – érvel Francz Rezső.
A szocialista politikus elmondta: a helyzet megértéséhez azt is tudni kell, hogy a tagok egy jelentős csoportja 1992-ben a csoportos vagyonkivitel lehetőségével élve kivált a szövetkezetből, és darányi központtal megalakította a Penta Mezőgazdasági Szövetkezetet. – Velük elszámoltunk, a vagyonmegosztást illetően egymással szembeni követelésünk ebből kifolyólag nem is lehet – állítja a politikus. Hozzátette: a pert indító emberek annak idején csatlakoztak a Penta Szövetkezethez, ezért neki talány, hogy miért nem a Penta Szövetkezetet perelik. Talán azért, mert csődbe ment és folyamatban van a felszámolása, így ott már nincs mit keresniük – jelentette ki Francz Rezső szövetkezeti elnök.
Az egykori Vörös Csillag Termelőszövetkezet „kárpótoltjai” a földből próbálnak megélhetéshez jutni. Nekik létkérdés, hogyan dönt majd a bíróság.