Az erdélyi Verespatakon tervezett aranybánya megnyitása ellen tüntettek csütörtökön Bukarestben a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet aktivistái. A helyszínen történtekről Kolovits Judit, a szervezet magyar képviselője számolt be lapunknak: a mintegy félszáz, több európai országból érkezett Greenpeace-tag, sárga ruhába öltözve két hatalmas transzparenst feszített ki a román főváros egyik központi terén álló diadalív előtt. A december elsejei nemzeti ünnep alkalmával elhelyezett koszorúkat eltakaró egyik óriási plakáton a verespataki beruházás leállítását követelő felirat, míg a másikon a „Ne kockáztassátok az EU-tagságot” jelmondat volt olvasható. Az engedély nélküli tiltakozó akciónak közel egy óra elteltével vetettek véget a román rendőrség speciális alakulatai. A körülbelül három tucat, feketébe öltözött kommandós fél óra alatt szorította ki a demonstrálókat a térről. Az akció végén a tiltakozókat egy szomszédos parkba terelték, ahol a zuhogó esőben több órán át igazoltatták az aktivistákat és videofelvételeket készítettek róluk, valamint elvették az útleveleiket, amit a fejenkénti másfél millió lejes – körülbelül 11 ezer forint – pénzbírság kifizetése után adtak vissza. Kolovits Judit elmondta: az aranybánya ellen fellépő verespataki Alburnus Maior nevezetű civil szervezet tagjai ugyanekkor a Parlament épülete előtt kíséreltek meg a beruházás ellen szóló érvekről tájékoztató anyagokat átadni, de nem kaptak engedélyt a demonstráció megtartására.
A Greenpeace képviselői a csütörtöki tiltakozó akciót megelőzően sajtóértekezleten ismertették azt a tanulmányt, amelyet a bécsi Európai Jogi Egyetem két tanára készített a tervezett aranybánya jogi vonatkozásairól. Eszerint az erdélyi község kitelepítésével tervezett aranybánya programja ellentmond a Románia által is ratifikált európai emberi jogi egyezménynek, amely szerint a szabadságjogok része a saját otthon sérthetetlensége is. A jogi szakértők azt is kiemelték, hogy a tervezett nyíltszíni ciánhasználat ütközik az Európa Tanácsnak és az Európai Uniónak a környezetre, illetve a talajvizekre vonatkozó irányelveivel. Az előzetes tervek szerint mintegy 900 családnak kellene elköltöznie otthonából. Mostanáig 60-70 család adta el házát és telkét a bányászati koncessziót kapott Gold Corporation vállalatnak.
A verespataki beruházás ügyét tegnap a román parlament is napirendre vette. Kolovits az akció sikereként értékelte, hogy az ülésre meghívást kapott a Greenpeace és az Albumus Maior képviselője is. A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) pedig – igaz, nem a környezetvédelmi, hanem a nemzeti érdekek sérelmére hivatkozva – bizalmatlansági indítványt terjesztett be a kormány ellen, amelyről még nem döntött a képviselőház. A PRM indoka az, hogy a nemesfémek bányászata Romániában állami monopólium kell, hogy maradjon. A román környezetvédelmi miniszter legutóbbi állásfoglalása szerint a beruházásról – a környezeti kockázatok miatt aggódó nemzetközi közvéleményre tekintettel – a román parlamentnek kell kimondania a végső szót.
Emmanuel Macron: Európa soha nem hagyja magára Ukrajnát
