A MÁV üzleti terve: 34 milliárdos veszteség

Elfogadta a gazdasági és közlekedési tárca a MÁV Rt. 2003. évi üzleti tervét, amely szerint a vasúttársaság vesztesége év végéig 34 milliárd forint lesz. Mivel a személyszállítási és pályagazdálkodási üzletág teljes körű állami finanszírozása nem valósul meg 2003-ban, a hiány döntő része e két területről származik. Elképzelhető, hogy a forgalomból kivont motorvonatok javítási költsége miatt módosítani kell a jóváhagyott üzleti tervet.

Idén is jelentős veszteséggel zárja üzleti évét a MÁV Rt. A vasúttársaság által elkészített tervet Csillag István miniszter jóváhagyta – értesült a Magyar Nemzet. A terv szerint a személyszállító vonatok közlekedtetéséből 14 milliárd forint veszteség keletkezik, az árufuvarozó üzletág működtetésétől viszont ötmilliárdos többletet vár a vasúttársaság. A módosított értékcsökkenési leírások miatt kilencmilliárdos veszteség éri a társaságot az idén, a pályahálózat fenntartásának és üzemeltetésének költségei pedig 16 milliárddal haladják meg a bevételeket. Korábban megírtuk, hogy a MÁV Rt. vezetése a 2003-as költségvetés tárgyalása előtt a közszolgálati személyszállítás teljes körű finanszírozását kérte a kormánytól. A személyszállítás normatív támogatása 2003-ban elmarad, így továbbra is tetemes hiánnyal gazdálkodik a MÁV-on belüli üzletág. Az összes tervezett veszteség 34 milliárd, ami jelentősen meghaladja a 2002. évi 28,8 milliárdot.
A vasúthálózat fenntartásából és üzemeltetéséből adódó, pályahasználati díjjal nem fedezett költségeinek finanszírozását 2004-től igényelte a MÁV. Az Európai Unió direktívái szerint ugyanis a személyszállítás, illetve a pályahálózat fenntartásának költségeit az állam köteles legalább a nullszaldó szintjéig kiegészíteni. A kincstári eszközök utáni amortizációs többletköltség azért került az üzleti tervbe, mert a MÁV vezetése szerint az értékcsökkenési alapot korábban az indokoltnál alacsonyabb mértékben határozták meg.
A MÁV Rt.-n belül – mint arról korábban beszámoltunk – január 1-jétől számvitelileg önálló üzletágak felelnek a személy- és áruszállításért, az infrastruktúra gazdálkodásért illetve a gépészetért. A külön elszámolási egységként működő üzletágak térítés ellenében használják egymás szolgáltatásait: a kereskedő személy- és áruszállító vasút pályahasználati díj megfizetését követően veheti igénybe a hálózatot, ugyanígy a vontatójárművekért is fizetni kell a gépészetnek. A vasúti liberalizáció miatt – ami 2004-től esedékes – a pályahasználati díjat a valós költségekhez képest alacsonyabb szinten kell meghatározniuk az üzemeltetőknek, ezzel a vasúti közlekedés versenypozícióit kívánja elősegíteni az EU. A hiányt költségvetési forrásból finanszírozzák, ám mivel 2003-ban az állam erre nem vállalkozott, a terhek a MÁV-ra hárulnak. Ugyanilyen finanszírozási elvek alapján működik a személyszállítás, főként azért, mert az alapszolgáltatást az állam rendeli meg a vasúttól: a menetjegyek hatósági árasak, a MÁV kasszájába befolyt összeg pedig nem fedezi a teljes kiadásokat. Ezeket a veszteségeket az idén is hitelből finanszírozza a vasúttársaság, amik a fejlesztési költségekkel együtt – ez is nagyrészt kölcsön – olyan nagyok lesznek, hogy a gazdálkodást veszélyeztetik. A MÁV a 2002-es esztendőt 105 milliárd forint adóssággal zárta, ebből a kormány 60 milliárdot átvállalt. Év végére az adósság a magas kamatok miatt ismét meghaladja majd a 100 milliárdot. E finanszírozási modell alapján az állam és a MÁV is roszszul jár, egyedül a hitelt nyújtó bankok profitálnak.
A forgalomból kivont 219 motorvonat javítási költségei miatt elképzelhető, hogy módosítani kell a MÁV üzleti tervét. Erről jelenleg egyeztetnek az illetékesek.