Bővülne a BAMOSZ

Az idén húszszázalékos növekedésre számítanak a múlt év végén 1500 milliárd forintot gondozó befektetési alapok. A fejlett nyugati országokban a GDP 55 százalékát, idehaza egyelőre a bruttó nemzeti össztermék alig több mint öt százalékát gondozzák az alapkezelők.

Nyitni szándékozik a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ), alkalmazkodva a jogszabályi környezet változásához – ismertette Fatér Gyula elnök a szövetség idei terveit. Az 1993 óta működő – és tagságán keresztül a befektetési alapok piacának 99 százalékát lefedő – érdekvédelmi szervezet a tőkepiaci törvény legutóbbi változása miatt a tőkepiac minden olyan szereplőjének lehetővé kívánja tenni a BAMOSZ-hoz csatlakozás lehetőségét, amely a vagyonkezelés bármely ágában érdekelt a hazai piacon. A befektetési alapok az előző tíz év alatt váltak a lakosság számára valós alternatívát nyújtó megtakarítási formává a bankbetétekkel szemben. 1994-ben még kevesebb mint 50 milliárd forintot bíztak az alapkezelőkre a magyar befektetők, a múlt év végén 930 milliárd forint volt az alapokban lévő vagyon. Tavaly már nyugdíjpénztárak számára is vállalhattak vagyonkezelést az alapkezelők, s ezzel együtt december végén 1500 milliárd forintot tett ki a rájuk bízott pénz összege. A szövetség elnöke az idén további húszszázalékos bővülésre számít. Ezzel a magyar piac még mindig nem éri el a fejlett nyugat-európai országokban tapasztalható arányt, ahol a bruttó nemzeti össztermék (GDP) több mint a fele e szektoron keresztül hasznosul. A befektetési jegyek a fejlett piacokon is viszonylag új konstrukciónak számítanak, ahol 1995–2000 között a kezelt vagyon megduplázódott.