Előttük az utódjuk

Az utóbbi hónapok kísérleti eredményei arra adnak reményt, hogy emberi embrió klónozására még terápiás céllal sem lesz szükség: az embrióból kinyerhető őssejtekhez hasonló tulajdonságokat mutató sejteket ugyanis – ezt egyre több kísérlet támasztja alá – a felnőttcsontvelőből is ki lehet nyerni.

A legutóbbi, január elején tett ilyen értelmű bejelentés magyar kutató nevéhez fűződik: a magyar Mezey Éva az amerikai National Institute of Neurological Diseases and Stroke marylandi laboratóriumában négy női holttest felboncolása után jutott arra a következtetésre, hogy a felnőttcsontvelőből származó őssejteknek megvan az a képességük, hogy az agyban különböző idegsejtekké differenciálódjanak. (Őssejteknek azokat a sejteket nevezzük, amelyek még nem jutottak el abba a fázisba, hogy különböző tulajdonságú sejtekké specializálódjanak. Elméletileg egy őssejtből megfelelő hatás esetén egyformán lehet a szívizomzat, a bőr, a csont-, az idegrendszer szöveteit alkotó sejt vagy éppen különféle vérsejt.)
Ez idáig azonban nem volt bizonyíték rá, hogy erre felnőttekből származó őssejtek is képesek; eddig csak az volt bizonyos, hogy különféle vérsejtek képződhetnek belőlük. A kutatók úgy gondolták, csak az embrionális őssejtek alkalmasak arra, hogy minden típusú sejtet elő lehessen állítani belőlük, ám egyre több kísérlet bizonyítja, hogy erre a felnőtt szervezetből nyert őssejtek is képesek.
Mezey Éva négy olyan elhunyt nő tetemét vizsgálta meg, akiken korábban csontvelő-átültetést végeztek, és akiknek donorai férfiak voltak. Így a szöveteikben talált minden olyan sejtről, amely Y-kromoszómát (ez csak a férfiakra jellemző) tartalmazott, feltételezni lehetett, hogy a csontvelő-átültetés során került a szervezetükbe. A meglepetés az volt, hogy ilyen sejteket az agyszövetekben is találtak, ami azt bizonyítja, hogy a csontvelő-átültetés során kapott őssejtek különféle agysejtekké specializálódtak.
Mezey feltételezése az – írja a New Scientist –, hogy ezek az őssejtek állandóan jelen vannak, és keringenek a szervezetben, amíg csak valamilyen sérüléshez nem „hívják” őket. Ha megérkeznek erre a specifikus területre, olyan szövetté válnak, amely a sérülést meggyógyítja.
– Van valami, ami ezeket a sejteket összetoborozza – fogalmazott Mezey Éva a New Scientistnek. – Egy olyan faktor, amely azt mondja: „Hé, gyertek ide, szükségünk van rátok!” Aztán további utasításokat kapnak, hogy milyen sejtekké változzanak át. Rá kell jönnünk, hogy melyek ezek a jelek. A jelek azonosítása után az orvosok elméletileg fel tudnák gyorsítani a gyógyulási folyamatot úgy, hogy a sérült szövetbe további jelző molekulákat juttatnának be.
Hasonló eredményre jutottak ausztrál kutatók is. A sydneyi St. Vincent-kórház orvosai egereken végeztek kísérletet, amely során sikerült rávenniük az állatok szervezetébe bejuttatott, felnőtt egyedek csontvelejéből származó őssejteket, hogy olyan sejtekké váljanak, amelyek az idegsejteket „szigetelő anyagot” alkotják az agyban. Ezt a szigetelőanyagot a sclerosis multiplex nevű betegség során megtámadja az immunrendszer, ami fokozatos izomgyengüléshez vezet, mivel a szigetelés létfontosságú ahhoz, hogy a jeleket továbbító idegsejtek megfelelően működjenek az agyban. Az egérkísérletek azt mutatják, hogy a betegség az őssejtekkel gyógyíthatóvá válik.
A tavalyi év nagy horderejű tudományos bejelentése a benyújtott dolgozatokat szakértőkkel ellenőriztető Nature folyóiratban látott napvilágot. Egy minnesotai kutatócsoport arról számolt be, hogy a felnőttcsontvelőben olyan őssejtekre bukkant, amelyek képesek majdnem minden típusú emberi sejtté specializálódni. Mi több, ezek a sejtek éppúgy, ahogy az embriók klónozásával nyert őssejtek, tovább szaporíthatók laboratóriumban.
A fent említett két kísérlet a gyakorlatban is bizonyítja: a csontvelőben található őssejtek kiválthatják az etikailag sokak által kifogásolt embrióklónozás során nyert sejteket (ami a megtermékenyített petesejtek elpusztítását vonja maga után). Más kutatók ugyanakkor állítják: a felnőttcsontvelőből származó sejtek mégsem helyettesíthetik az embrionális őssejteket, mert sok esetben abnormális módon kapcsolódnak a szövetekhez, ami súlyos károsodást okozhat a páciens szervezetében.
A vita nem csak tudományos körökben folyik: ma már a csontvelőből nyert őssejtekről szóló beszámolók az embrióklónozást ellenzők egyik fő tudományos érve arra, hogy miért kellene betiltani még a terápiás célú emberi klónozást is (tehát amikor nem egy új embert próbálnak meg „előállítani”, hanem csupán a megtermékenyített petesejtből őssejteket kinyerni).
Mert – szerintük – erre gyakorlatilag nincsen szüksége az orvostudománynak.