Késhet az EKB-s csatlakozás

Magyarország az eurózónához történő csatlakozás után hosszú ideig kimaradhat az Európai Központi Bankot irányító tanácsból – írta a dán Politiken hírére hivatkozva az euro.hu honlap.

Elképzelések szerint az átalakuló Európai Központi Bank (EKB) monetáris tanácsa – azért, hogy még véletlenül se következhessen be döntésképtelenség – 15 tagból állhatna, így az újonnan belépő tagországok mindegyike nem delegálhat tagot a kormányzó testületbe.
Maga az EKB vezető tanácsa terjesztette elő ezt az ötletet, amivel el szeretnék kerülni, hogy a megnövekedett 22 tagú testület, nehogy miniparlamentté változzon. Az előterjesztés szerint bővített eurózóna tagállamait három csoportba sorolnák. Az öt legnagyobb ország négy szavazatot oszt majd meg egymás közt (tehát egyikük mindig kimaradna a döntéshozatalból), a „közepesek” csoportja nyolcat, a kicsiké pedig hármat. Az országok között rotációs rendszerben oszlik majd meg a képviseleti jog gyakorlása. Magyarország – gazdasági erejét tekintve – a középső csoportban kaphatna helyet, de ha a teljesítményoldalt vizsgálják, akkor a kicsik kategóriájába sorolnák.
A német pénzügyi tárca az EKB elemzésével nem ért egyet, mivel a rotációs módszer szerint egyes esetekben Németország sem képviseltethetné magát a tanácsban. A Bundestag alelnöke arra kérte Hans Eichel német pénzügyminisztert, hogy ne engedje az előterjesztést elfogadtatni, mivel a márciusi Európa Tanács-ülésen az EKB elnöke valószínűleg jóvá kívánja hagyatni a tervet az Európai Parlamenttel.