Közszolgálati elnökség

Az égiek látják lelkünket, mi úgy szeretnénk – legalább egyszer az életben – jó törvényekről s azok nyomán okos döntésekről, hasznos intézkedésekről írni. A médiatörvény sem ad lehetőséget vágyaink kielégítésére. A jogszabály a parlamenti pártok egyetértésével jött a világra, de már születése pillanatában azt mondták róla a hozzáértők: konszenzussal együtt úgy rossz, ahogy van. Pedig sokan bábáskodtak körötte nagy elszántsággal, átlapoztak vastag fóliánsokat a BBC-kódextől kezdve tán még Werbőczy Tripartiumát is. Majd alkottak egy olyan paragrafushalmazt, amihez leginkább Murphy törvénykönyve szolgálhatott mintául. Azóta a médiatörvényt sokan és sokat citálják, de valahogy még senkinek nem esett kézre betartani.
A médiatörvény alapján a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége de jure megszűnt – állítja a Legfőbb Ügyészség, s hozzáteszi: legutóbbi határozataik érvénytelenek, s jó lenne, ha a továbbiakban nem döntenének semmiről, legfeljebb a saját feloszlatásukról. A közalapítvány kuratóriumi elnöksége komoly hivatal, bár nélkülözhetetlen voltáról még nem sikerült meggyőzni a megváltásra áhítozó emberiséget, de létrehívását törvény rendeli, s az nem tréfadolog. A törvény rendelkezik még egy rakás médiatestület, társulat, egyesület, kongregáció, grémium, gittegylet felállításáról, az egyikbe delegálják a tagokat, a másiba kinevezik, a harmadikba választják, a negyedikbe sorsolják, de mind között a legfontosabb a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége. A derék csapatnak az lenne a legfontosabb feladata, hogy megválassza az MTV elnökét, s e nemes cél érdekében rendszeresen pályázatokat írjon ki. Tavaly ősszel kétszer is nekirugaszkodtak az elnökválasztásnak, de nem jutottak semmire, amin aztán úgy elbúsultak, hogy az újabb pályázatot elfelejtették időben kiírni. Márpedig a törvény szigorú. A sikertelen elnökválasztási procedúra után az elnökségnek harminc napon belül döntenie kell az új pályázat kiírásáról, ellenkező esetben a megbízatása megszűnik. A harmincnapos határidő tavaly december 6-án lejárt, ebből következik, hogy Szent Miklós napján a kuratóriumi elnökségnek is befellegzett. Ez a Legfőbb Ügyészség álláspontja, amit az elnökség néhány tagja tudomásul vesz, mások viszont vitatják.
Haraszti Miklós, az SZDSZ egyik delegáltja szerint a törvény nem azt mondja, hogy a pályázatot harminc napon belül ki kell írni, hanem azt, hogy kiírásáról dönteni kell. Lehet, ez a helytálló jogértelmezés, s az ügyészség olvasata hibádzik. Ha minden jól megy, per lesz a dologból, s talán még ebben az évtizedben jogerős ítélet születik arról, hogy 2002. december 6-ig pályázatot kellett volna kiírni, vagy csak dönteni a pályázat kiírásáról. Fontos, nagy horderejű kérdés ez, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egész ország lélegzet-visszafojtva várja a választ. Mindenesetre a testület rendkívüli ülést hívott össze, ami egy magára valamit is adó jogállamban az egyetlen helyes lépés. Az ülés után már mindannyian okosabbak és tájékozottabbak leszünk.
Arról sejtelmünk sincs, hogy belátható időn belül lesz-e a televíziónak elnöke, ám tapasztalataink szerint a törvényesen megválasztott legitim elnök nem hiányzik senkinek. Van vagy nincs? Mellékes körülmény. A műsor vele sem lesz jobb, rosszabb meg aligha lehet. A tévéelnöknek csak egyetlen haszna van. A megválasztása körüli huzavona közvetett beismerése annak, hogy a túlbonyolított törvényi garanciák ellenére az esedékes hatalom kormányszócsőként, politikacsinálásra akarja kihasználni a közszolgálatot.