Lassú fogyatkozás

Csaknem háromszázezer – pontosan 293 299 – magyar él Szerbiában, a lakosság 3,91 százaléka. Az országnak egyébként csaknem 7,5 millió lakosa van, ebből 6,2 millió a szerb, arányszámban: 82 százalék. Nagyobb kisebbségnek számít a magyar mellett még a 136 ezres lélekszámú bosnyákság (1,82 százalék), amely nagyobbrészt Szandzsák szerbiai részében él.

A belgrádi statisztikai intézet által közzétett adatok Szerbia legnépesebb kiebbségeként tüntetik fel a magyart. Az albánok lakta Koszovóból ugyanis nincsenek adatok. (Ha ott is végeztek volna népszámlálást, az arányok teljesen megváltoztak volna.)
A nemzetiségi megoszlás vajdasági adatai azt mutatják, hogy a magyar kisebbség csaknem kilencvenkilenc százaléka ebben a tartományban él, pontosan 290 207 lélek, ami a vajdasági összlakosságnak a 14 százalékát teszi ki. Belgrádban és Belső-Szerbiában tehát még mintegy háromezer magyar él. A tartománynak egyébként már 65 százaléka szerb, ami a folyamatos és az utóbbi évtizedben radikálisan felgyorsított betelepítéssel magyarázható. Egyedül a Vajdaságban növekedett a lakosság száma (országos szinte százezerrel csökkent), ezzel tehát még inkább romlott a magyarok aránya a tartományban.
Mindazonáltal a vajdasági magyarok megkönnyebbülten vették ezeket az első látásra roppant kedvezőtlennek tűnő adatokat. Ennél ugyanis jóval nagyobb veszteségtől tartottak. Hiszen a becslések 240–260 ezres magyar közösségről szóltak, s a háborúk idején elmenekültek, majd a későbbiekben kivándoroltak számát 60–100 ezerre tették. Nem beszélve a folyamatosan ható asszimilációról és a természetes népességcsökkenésről, ami az itteni magyarságot sem kerülte el. Hogy mégis meglett a háromszázezres magyar nemzeti közösség, az elsősorban annak köszönhető, hogy mindazok – főleg vegyes házasságból származók –, akik a régi Jugoszláviában jugoszlávnak vallották magukat, most ismét szerbek, magyarok, bosnyákok stb. lettek. Igaz, tizenegyszeresére nőtt azok száma, akik nemzeti hovatartozásukról nem nyilatkoztak. Azt is kimutatták, hogy a szerbek 144 járásban, a magyarok nyolcban, a bosnyákok háromban, a bolgárok, a szlovákok és az albánok 2-2-ben vannak többségben. Az ország lakosságának átlagéletkora negyven év, s ezzel a világ tíz legöregebb népességéhez tartozik.