Veszteségességre hivatkozva január elsejétől határozatlan időre leállította termelését miskolci üzemében a DAM Steel Rt. – jelentette be Miskolcon tegnap Monica Pirovano, az igazgatóság elnöke. A vállalat – amely 2001 áprilisában került az olasz Cogne cég tulajdonába – jelenleg 1150 főt foglalkoztat közvetlenül és további 245 főt leányvállalata révén. A cég szerint hónapok óta nem tudnak megegyezni az elektromos energiát szolgáltató ÉMÁSZ Rt.-vel az árról, hiszen jól ismert tény, hogy a magyarországi energiaárak, különösen pedig a villamos energia ára lényegesen magasabb, mint Csehországban vagy Lengyelországban, ahol az acélipar már érzi az energiapiaci liberalizáció kedvező hatásait.
A DAM szerint a túlzottan magas áramköltség az elmúlt évben csaknem egymilliárd forint veszteséget okozott a cégnek, amely öszszességében kétmilliárd forint mínuszt könyvelhetett el tavaly a 16 milliárdos árbevétele mellett. A cég az energiaárak mellett a forint erőteljes felértékelődésére is hivatkozik, miközben szerintük nincs szükségük a magyar állam támogatására, mindössze azt szeretnék elérni, hogy a kormány tegye meg a versenyképesség javulásához szükséges intézkedéseket.
A DAM azért, hogy a termelés leállítása ne váljon véglegessé, a versenytársaikhoz hasonló piaci körülményeket akar elérni a magyarországi energiapiacon. Abban bíznak a cég vezetői, hogy két héten belül egyezségre jutnak az áramszolgáltatóval.
Miközben a magyarországi energiaárak versenyképtelenségére hivatkozik a DAM – információink szerint –, nem jelentkeztek a Mavir múlt heti villamosenergia-import és -tranzit szabad kapacitásra vonatkozó tenderére. Pedig a január 1-jén életbe lépett részleges piacnyitás lehetővé teszi az ipari nagyfogyasztók számára a szabad szolgáltatóválasztást és az importot is. A megnyílt import lehetőségével él a nagyfogyasztók közül például a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. és a BorsodChem Rt. is. A cégek évi több milliárd forintos energiaköltségük csökkenését várják a versenypiactól és az áramimport lehetőségétől.
Boross Norbert, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató (ÉMÁSZ) Rt. kommunikációs igazgatója szerint a DAM Steel korábbi tulajdonosa három éve pénzügyi megfontolásokból eladta a cég 120 kilovoltos alállomását az ÉMÁSZnak, így ezt követően magasabb tarifán, de az áramszolgáltatótól független hatósági áron juthattak villamos energiához. Az új tulajdonos igényének megfelelően az ÉMÁSZ hajlandó akár piaci áron eladni az alállomást, vagy új állomás építésébe kezdeni. A január elsején részlegesen megnyílt villamosenergia-piacon viszont már lehetősége van a nagyfogyasztóknak a szabad szolgáltatóválasztásra, vagy bizonyos mértékig energiaimportra is, ha elégedetlen a jelenlegi áramszolgáltatóval.
Lórántné Orosz Edit, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ igazgatója elmondta: nem jelentettek előzetesen semmilyen csoportos létszámleépítést a DAM Steel Rt.-től, így váratlanul érte a munkaügyi központot a cég bejelentése, bár még nincs szó konkrét leépítésekről. A megyében 51 600 fő a regisztrált munkanélküliek száma, a munkanélküliségi ráta 18,6 százalék. Ebből Miskolc körzetében 13 700 regisztrált munkanélkülit tartanak nyilván, az arány 13,3 százalék. Ezzel szemben a bejelentett üres álláshelyek száma a megyében mindösszesen háromezer, köztük is kevés a fémipari, kohászati szakemberekre vonatkozó ajánlat. A megye több mint ötvenezres munkanélküliségével a legrosszabb helyzetben van, közel kétszer annyian keresnek állást, mint a második legnagyobb munkanélküliséggel küzdő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban érdeklődésünkre elmondták: eddig semmilyen jelzést nem kaptak a DAM problémájáról. A leépítéseket a helyi munkaügyi kirendeltségeken kell bejelenteni, ott tartják nyilván az üres állásokat is.
A Fidesz helyi országgyűlési képviselői szerint a kormánynak azonnal reagálnia kellene a történtekre, s minden eszközt bevetni annak érdekében, hogy a legtöbb munkanélkülit számláló régióban megtartsa a csaknem 1400 munkahelyet. Ódor Ferenc és Lenártek András lapunknak nyilatkozva azon a véleményen voltak, hogy krízishelyzetekben nem kell feltétlenül érvényesülnie a piac farkastörvényeinek. Szerintük a kormánynak vannak eszközei arra, hogy a hasonló konfliktusokat rendezze.
A térség szocialista országgyűlési képviselőjét, Tompa Sándort is kerestük, de sem a diósgyőri, sem a megyei pártszékházban, sem pedig a fővárosi képviselői irodaházban nem értük utol lapzártáig.
*
A Danone tervezett győri gyárbezárását az akkori Gazdasági Minisztérium (GM) tárgyalásai akadályozták meg. Glattfelder Béla, a GM akkori politikai államtitkára akkor úgy fogalmazott, hogy ha a Danone magyarországi fejlesztése illeszkedik a Széchenyi-tervbe, akkor vissza nem térítendő támogatásban is részesülhet a cég, amely pénzügyi ígéretet nem kapott, a kormány nem vállalt semmiféle kötelezettséget. Az államtitkár kitért arra is, hogy helyes volt a Danone-nal folytatott tárgyalások során mindent elkövetni, hiszen érveinek hatására a cég megváltoztatta a gyár bezárására vonatkozó döntését, sőt félmilliárd forintos fejlesztést hajtott végre.
Növekvő munkanélküliség. Az előző kormányzati ciklus alatti kedvező foglalkoztatási helyzet – négy év alatt csaknem 20 százalékkal lett kevesebb a nyilvántartott munkanélküli – fokozatosan ismét romló tendenciát mutat. Felgyorsultak a nagy létszámú csoportos leépítések, amelyek a munkanélküliség jelentős megugrásához vezetnek. Az ötezer embert foglalkoztató székesfehérvári IBM Storage Product bezárta gyárát, részben ennek hatására a Videoton vállalatcsoport a tavalyi év végére több mint kétezer dolgozót volt kénytelen elbocsátani. A Magyar Postánál gazdasági racionalizálás címén négyszáz fős leépítés történt, amelyet az idén hasonló nagyságrendű elbocsátás követhet. A Siemens magyarországi vállalatainál 150 főt bocsátottak el. A Matáv csoport valamivel több mint ezer embertől vált meg. A Dunaferr privatizációs elképzeléséhez elkészített tanulmány szerint 3500-4000 fős leépítés várható. A Malévnél már befejeződött a leépítés, a dolgozók közel 20 százalékát küldték el. A MÁV létszáma tavaly néhány száz fővel csökkent. A Flextronics üzemeiben háromszáz fővel kevesebb embernek jut munkalehetőség, míg a zalaegerszegi ZA-KO Rt. bezárása 1200 ember érint. (M. Gy.)
- HÁTTÉR -
Vége a DAM-nak?
Szajlai Csaba
Az olasz Cogne Accia Speciali Srl. által alapított DAM Steel Speciális Acélgyártó Rt. vásárolta meg 2001 áprilisában a Diósgyőri Acélműveket (DAM): a cégért 4,35 milliárd forintot fizetett a DAM Steel. Az olasz társaság a gyártással kapcsolatos, felszámolás alatt keletkezett szerződéses kötelezettségek átvállalása mellett azt ígérte, hogy különös jogutódlással átveszi az 1650 fős dolgozói gárdát, ám az adásvételi szerződés aláírását követő egy hónapon belül már kiderült: az „eredményesebb” gazdálkodás érdekében dolgozó kar csaknem ötödétől – majd 300 alkalmazottól – váltak meg az olasz tulajdonosok. Jelenleg 1400 dolgozót foglalkoztat az acélművek, ahol tavaly a külföldi tulajdonos a társaság alaptőkéjét a korábbi ötmilliárd forintról 7,6 milliárdra emelte. A pénz jelentékeny részét veszteségrendezésre fordították a kohászati cégnél, melynek termelési és működési kálváriája könyvekbe illő: a csaknem 230 éves termelési múltra visszatekintő Diósgyőri Acélművek Rt. ellen ugyanis tíz év leforgása alatt háromszor is felszámolás indult, annak ellenére, hogy folyó áron számolva különböző forrásokból több mint 30 milliárd forint jutott 1990–2000 között a kombinát fejlesztésére.
Vezércikk a 7. oldalon
Magyar Péter
Dömötör Csaba: Nyárközepi jótanácsok Magyar Péternek
