Magyarország háborúra készül

Az alábbiakban John Horvath Taszárról írt cikkét ismertetjük kivonatosan. A cikk a német Telepolis című internetes kiadványban jelent meg, amely arról ismert, hogy számos, máshol nem vagy alig található értesüléseket tesz közzé.

A Pentagon a taszári támaszponton szigorú biztonsági intézkedések mellett képez ki iraki ellenzékieket. Furcsa, hogy egy összecsapási övezettől több ezer kilométer távolságra fekvő, egy lehetséges ellenséges haderővel semmilyen közvetlen kapcsolatban nem álló ország háborúra készül fel. Márpedig Magyarországon a valóság ismét erősebb a fantáziánál.
Magyarország sok szempontból Bush Irak elleni háborújának barométere. Ez egyértelműen lemérhető azon, hogy megnőtt a rendőri jelenlét a terrortámadásoktól való félelmek miatt. Ennek egyetlen oka van: az amerikaiak által használt taszári támaszpont. Ezt az amerikaiaknak eredetileg a koszovói háborúra adták át, de ők, akárcsak a szovjetek a második világháború vége után, továbbra is használják a támaszpontot a küszöbönálló iraki háború gyakorlóterepeként és logisztikai állomásaként.
A Taszáron és környékén élőknek azonban az a benyomásuk, hogy a háború már megkezdődött. Helikopterek köröznek a fejük fölött, hogy kémleljék a veszélyt. Mindenütt a titkosszolgálat emberei: az utcákon, az iskolákban, a kocsmákban, hogy ellenőrizzék, ami gyanúsnak vagy fenyegetőnek tűnik. Fegyveres járőrszolgálatok járják a terepet. Ezzel egy időben a katasztrófavédelem egységei készenlétben állnak, hogy a lehetséges terrortámadások esetén bevetésre kerüljenek. Már fel is vették a kapcsolatot a gáz-, a víz- és az áramszolgáltatókkal, valamint szükségtervet dolgoztak ki.
A magas fokú készenlét oka az amerikai kiképzési program Taszáron. Az a kiinduló feltételezés, hogy a „tolmácsok” állítólagos felkészítési központja január végére elkészül. Ekkor érkeznének az irakiak első csoportjai.
Az iraki ellenzéki erők kiképzése Magyarországon többletmunkával jár a magyar titkosszolgálatnak. Tóth András államtitkár szerint a titkosszolgálatok teljes személyi állományát és technikai kapacitását az ország teljes területén bevetették, hogy a magyar kormány „kötelezettségeinek” eleget tegyenek. A további feladatok miatt a titkosszolgálatoknak más feladatoktól kellett forrásokat elvonniuk.
A titkosszolgálat mind az öt osztályának új feladatokat kellett magára vállalnia az amerikaiak taszári kiképzési programja miatt. Az elhárításnak például arról kell gondoskodnia, hogy mindenkit ellenőrizzenek, aki a támaszpont közelébe megy és biztonsági kockázatot jelenthet. Terrorelhárító egységeket, különleges osztagokat és robbanóanyag-hatástalanítókat is a térségbe vezényeltek.
A Nemzetbiztonsági Hivatal folyamatos kapcsolatban áll a CIA-val. Már megnyitottak Kaposvárott egy olyan koordinációs egységet, amely együttműködik a Taszáron dolgozó nemzetbiztonsági szolgálattal. Ezenkívül műszakiak egy csoportja valahol Nyugat-Magyarországon központot hozott létre, ahol állítólag különleges lehallgatókészülékek működnek.
Eredetileg 5000 „tolmács” érkezésére számítottak, akikre Irak meghódítása után lenne szükség. Most azonban azt állítják a magyar hatóságok, hogy nem tolmácsokról, hanem „összekötő tisztekről” van szó. Mintegy háromezren érkeznének, őket ezres csoportokban képeznék ki. Az első csoport állítólag februárban érkezik.
Tóth András egy tévéinterjúban azt állította, hogy nem tudja, kinek az ötlete volt, amely szerint Taszárra tolmácsok érkeznének. Igazán kár, hogy memóriáját kikezdte a rá nehezedő nyomás. Ugyanis maga Juhász Ferenc honvédelmi miniszter jelentette ki december elején, hogy Taszáron ötezer tolmácsot képeznek ki.
Taszáron és környékén az emberek úgy élnek, mint egy katonailag megszállt területen. Még akkor is, ha Tóth nem hiszi, hogy Taszárra egy Irakkal folytatandó háború veszélyt jelentene. Az ő szemében a magas készültségi állapot csupán „megelőző” intézkedés. Márpedig ez önkéntelenül is felveti a kérdést, hogy miért éppen azon a területen foganatosítanak ekkora biztonsági óvintézkedéseket, ahol állítólag terrortámadások nem fenyegetnek.
Míg a magyar hatóságok azt állítják, hogy Taszár nem foglalja le gondolatvilágukat és a biztonsági intézkedések csupán rutin óvintézkedések, a magyarok többségének más a véleménye. Egy sms-közvélemény-kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 90 százaléka vélte úgy, hogy Taszár veszélybe kerül, ha kitör a háború Irakkal.
Függetlenül attól, hogy egy ilyen statisztikai eredmény semmiképpen sem tekinthető hivatalosnak vagy tudományosnak, visszatükrözi azt, ahogyan a média a tam-tamot veri a háború ügyében. Egyes jelentések szerint az elmúlt hetekben ötször annyi iraki érkezett Magyarországra, mint máskor. Ezen hullám részben a fenyegető háború reakciójaként fogható fel, mivel a katonakötelezett férfiak igyekeznek kivonni magukat a sorozás alól. De fenyegetően hozzáteszik azt is, hogy a bevándorlók között Szaddám Huszein ügynökei is vannak, akik azonnal akcióba lépnének, ha erre parancsot kapnának. Csakhogy az utóbbira nincs bizonyíték.
Annyi biztos, hogy a média jó munkát végzett a háborús lángok szításában. Egy idő óta a fősodratú magyar média azt a benyomást igyekezik ébreszteni olvasóiban, hogy az iraki háború elkerülhetetlen és hogy arra már minden előkészületet megtettek. Így Szaddám Huszeinre és nem George W. Bushra hárítják a konfliktus élesztésének felelősségét.
Nem szabad alábecsülni, hogy az amerikai lélektani hadviselők szakértői már behatoltak a magyar médiába annak ellenére, hogy a Pentagon hírhedt propaganda hivatala (OSI – Office for Strategic Influence) már nem napirendi téma. Programja azonban még él. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter egy sajtókonferenciája során utalt arra, hogy noha az ellentmondásos hivatal eredeti nevében már nem létezik, de feladatait elvégzik. Ez az árnyék OSI lényegében tehát azt csinálja, mint az eredeti: a tényinformációk és hírek közötti határt reklámmal, propagandával és lélektani hadviseléssel mossa el.
Az „infoháború” már Bush előtt központi szerepet kapott. 2001-ben a magyar média példának okáért a szegényített uránról hamis információt terjesztett a NATO megvédése érdekében. „Szakértők” léptek a színre, akik azt állították, hogy milyen nehéz szegényített uránrészeket „lenyelni”, noha természetesen a szegényített uránium finom aeroszolos formában történő belélegzéséről volt szó.
A magyar média számos nevetséges és alaptalan állítást közvetít az Irak elleni háború visszaszámolásának megkezdése óta. Így a Kossuth rádió 2003. január 9-én, röviddel azután, hogy Londonban egy gyanúsítottat letartóztattak, akinek a lakásában a ricin nyomát találták, azt állította: a méreg valószínűleg Algériából vagy Irakból származik.
Ebből a távlatból szemlélve a taszári amerikai képzési program – amelyet először csak decemberben hoztak nyilvánosságra – mutatja, hogy a magyar kormány milyen szorosan kapcsolódik az Egyesült Államok azon tervéhez, hogy egy államot lerohanjon. Csúnya napra ébredtek azok a magyarok – de főként a taszáriak –, akik azt álmodták, hogy a hidegháború végre a békét és a jólétet hozza el nekik.
(A kivonatot készítette: Lovas István)