Pártokat küldünk az EU-ba

Négypárti konszenzus született az európai parlamenti képviselők választásáról – jelentette be Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára. A delegáció ellenzéki tagjai viszont cáfolják ezt, szerintük ugyanis a legutóbbi egyeztetésen csupán elvi egyezséget kötöttek néhány vitás kérdésben.

Gidró Kriszta
2003. 01. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pál Tibor belügyi államtitkár elmondta: a megállapodás értelmében az ország egyetlen választókerület lesz, a zártlistás választáson csak pártok indulhatnak, a mandátumszerzéshez szükséges alsó küszöbérték pedig öt százalék lesz. A pártoknak a listaállításhoz húszezer darab ajánlószelvényt kell összegyűjteniük, és ugyanúgy lesz kampánycsend, mint az országgyűlési választások esetében. A listára a pártok huszonnégy politikust jelölhetnek, vagyis annyit, ahány mandátumot hazánk az EP-ben betölthet. Újdonság lesz, hogy a választás napján külföldön tartózkodó, magyarországi lakhellyel rendelkező magyar állampolgárok 94 külképviseleten leadhatják voksaikat. Pál Tibor elmondta: a zártlistás szavazás azt jelenti, hogy a választópolgárok csak a pártra szavaznak, a listán szereplő személyekre nem.
Pál Tibor belügyi államtitkár kifejtette azt is: a külföldön tartózkodó állampolgárok kitöltött szavazólapjait digitalizálják, és elektronikus úton küldik majd haza. A hivatalos végeredményt csak azután közlik, hogy a szavazólapok és a jegyzőkönyvek is hazaérkeztek. A turistaként külföldön tartózkodóknak elutazásuk előtt a lakhelyükön kérniük kell, hogy töröljék nevüket a névjegyzékből, és vegyék fel őket abban az országban, ahol szabadságukat töltik. A magyarországi lakhellyel rendelkező, uniós állampolgárok szavazhatnak hazánkban a magyar listákra és jelöltként is elindulhatnak. Ez egyébként bevett gyakorlat az unióban, így a magyarok is szavazhatnak majd külföldön, amenynyiben valamely tagállamban állandó lakhelyük van.
– Nem született megállapodás a legutóbbi, múlt heti négypárti egyeztetésen – jelentette ki lapunknak Salamon László (Fidesz). Mint mondta, a január 15-i megbeszélés óta nem volt újabb találkozó, legalábbis ő maga nem tud róla. Közölte azt is: azért nem született megállapodás akkor, mert a külképviseleteken való szavazás módjáról új javaslat hangzott el, az is csak szóban. – A szóbeli javaslat egyébként ugyanaz, amelyet az államtitkár tényként jelentett be, ám mi ezt még mindig nem láttuk írásban – hangsúlyozta Salamon. Ugyancsak nyitott kérdésnek tekinti a jelenlegi országgyűlési képviselők összeférhetetlenségét. A mostani szabályozás szerint ugyanis a honatyák nem lehetnek tagjai az EP-nek.
– Megállapodás akkor születik, ha a pártok aláírják azt. Ez ebben az esetben még nem történt meg – közölte Ékes József (MDF). Elvi egyezség született, az ezt tartalmazó módosított normaszövegnek a hét elején kell megérkeznie a pártokhoz. Az MDF tegnapig nem kapta meg a dokumentumot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.