Visszautasítjuk azokat a kijelentéseket, melyeket kormánytagok, politikusok és kutatók tettek a hazai bérkiáramlás és a magas minimálbér veszélyeiről – olvasható abban a közleményben, amit az MSZOSZ Ipari-Energetikai Részszövetségének nyolc szakszervezete fogalmazott meg. Az érdekvédők felhívják a figyelmet arra, hogy az EU-hoz csatlakozó országok közül hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben az ipari termelékenység, miközben a nemzeti össztermékben a bérköltség aránya nálunk a legkisebb.
– A kormánynak sürgősen hozzá kell látnia egy komplex bérfelzárkóztatási program kidolgozásához – mondta lapunknak Szőke Károly.
*
A Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a felzárkóztatás érdekében legalább a GDP növekedésével arányosan kellene emelni a béreket. Kérdésünkre Szőke kijelentette: továbbra is ragaszkodnak ahhoz az – Európai Szociális Chartában megfogalmazott – alapelvhez, hogy a legkisebb bér nettó értékének el kell érnie a nettó átlagkeresetek hatvan százalékát.
Elfogultnak, szakmaiatlannak és tisztességtelennek nevezte a közelmúlt gyárbezárásait a minimálbér korábbi emelésével összefüggésbe hozó kormányzati nyilatkozatokat Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy a kabinet a problémák okát abban jelöli meg, hogy egyesek havi ötvenezer forintot keresnek. – Sajnálatos, hogy a magát baloldalinak nevező kormány egyedül az olcsó munkaerőben látja Magyarország versenyképességének megőrzését – fogalmazott. Hangsúlyozta: inkább olyan szakképzési rendszert kellene megalkotniuk, amely képes követni a munkaerőpiac egyébként valóban változó igényeit. – Sürgetjük a bérfelzárkóztatási stratégia kidolgozását, hiszen az uniós csatlakozásnak nem lehet más célja, mint a magyar munkavállalók bér- és életkörülményeinek jelentős javulása – szögezte le.
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
